Mivel legtöbbször nem volt alkalmam a kommentekre reagálni, egy külön posztban köszönöm mindenkinek a támogatást és a gratulációkat! Mindig elolvastam őket és nagyon jól esett tudni, hogy velem aggódtok, élvezitek és nézitek az utat :) Tényleg csak ajánlani tudok mindenkinek egy jó caminózást. Ami engem illet, szerintem nem ez volt az utolsó Caminóm, de azt hiszem, ez volt az utolsó Francia Út - találkoztam olyanokkal, akik Sevillából vagy Portóból indultak, vagy az Északin jöttek, rengeteg a lehetőség és minden út mindig más, tele tanulságokkal meg kalandokkal.
Jó volt :)
--------------------------------
Since most of the time i didn't have enough time to reply to the comments, i'd like to say a big thank you for following my Camino and supporting me :) I always read the comments and it was incredibly good to know that others are doing it with me :)
I can recommend doing a Camino to everybody. As for me, i don't think this is my last Camino but quite sure it's the last Camino Frances... There are many alternatives, starting from Porto or Seville or walking on the North, just pick one. I'm sure every way is different every time anyway.
It was so good :)
21 May 2010
Finisterre - Muxia (EN)
On my second last day I decided to do a good-bye walk and go from Fisterra to Muxia, another 30 km.
Good decision :) The route was lovely i thought, most of the way went on earth paths, under the shade of trees. It was good though that i had a guide for this part (http://www.csj.org.uk/acatalog/The_CSJ_Bookshop_Pilgrim_Guides_to_Spain_23.html#camfin) because there were many alternative routes and the guide could help me in the decision - i usually went for the route that was close to beaches or the shorter way.
There was a part where I had to cross a river: the tricky part is that the stepping stones are mostly underwater! I couldn't imagine how you do this in cold and windy and rainy weather because the stream was strong enough and some of the stones were fairly deep and a person shorter than me could have trouble with the distance between the stones (walking sticks or sticks from the woods were the solution to 2 people i talked to). As it was for me, on a sunny day and on my goodbye (last full) day, it was one of the best parts of the Camino. Cold water for the feet, a shortcut and the adventure - what more could i ask for :)
Later, closer to Muxia i somehow got to a beach - not sure how because i had to step over barbed wire and jump over a little river so it was definitely not the Camino. Now this was such a beautiful present from the Camino, i could hardly believe it: the beach shaped like a half moon, white sand, cold and clear ocean and undisturbed sunshine. And me alone. On the other end of the beach there was a girl with her dog and another one was jogging on the beach but that was it. The place was all mine in that hour :) I used it so, went for a swim and enjoyed all: the sunshine, the water, the air. Then another shortcut, i climbed over the rocks by the sea to cut through to the Camino and 15 minutes later i was in Muxia.
It's a small port town on a peninsula facing North - the good thing in that is that on one side of the town you can see the sunrise and on the other side you can see the sunset :) I climbed up to a cross on a hill then walked down to the sanctuary of Nosa Senora. Then i went down close to the water and lay down on a big rock; i can understand lizards now better than ever: lying on a warm rock on a sunny day with a strong and cool breeze is brilliant indeed.
Walked down to the rock shaped like a boat on which the Virgin Mary arrived to encourage James in his preaching, lay my hands and forehead on the stone and wished a good one :)
In case you are going to do the Camino: apart from the Compostela you can get in Santiago, there is a certificate in Finisterre and one in Muxia, which you can receive if you arrived on foot to these towns.
After the day in Muxia I got on the morning bus (hello sunrise) and went to Santiago. The bus trip was a horror. My brain couldn't process what my eyes could see, everything passed by way too quickly. I couldn't have a good look at the trees, the houses, the people, it turned my stomach. It seems 5 weeks was enough for my brain to adjust to the 4-5 km/h i was doing :)
Good decision :) The route was lovely i thought, most of the way went on earth paths, under the shade of trees. It was good though that i had a guide for this part (http://www.csj.org.uk/acatalog/The_CSJ_Bookshop_Pilgrim_Guides_to_Spain_23.html#camfin) because there were many alternative routes and the guide could help me in the decision - i usually went for the route that was close to beaches or the shorter way.
There was a part where I had to cross a river: the tricky part is that the stepping stones are mostly underwater! I couldn't imagine how you do this in cold and windy and rainy weather because the stream was strong enough and some of the stones were fairly deep and a person shorter than me could have trouble with the distance between the stones (walking sticks or sticks from the woods were the solution to 2 people i talked to). As it was for me, on a sunny day and on my goodbye (last full) day, it was one of the best parts of the Camino. Cold water for the feet, a shortcut and the adventure - what more could i ask for :)
Later, closer to Muxia i somehow got to a beach - not sure how because i had to step over barbed wire and jump over a little river so it was definitely not the Camino. Now this was such a beautiful present from the Camino, i could hardly believe it: the beach shaped like a half moon, white sand, cold and clear ocean and undisturbed sunshine. And me alone. On the other end of the beach there was a girl with her dog and another one was jogging on the beach but that was it. The place was all mine in that hour :) I used it so, went for a swim and enjoyed all: the sunshine, the water, the air. Then another shortcut, i climbed over the rocks by the sea to cut through to the Camino and 15 minutes later i was in Muxia.
It's a small port town on a peninsula facing North - the good thing in that is that on one side of the town you can see the sunrise and on the other side you can see the sunset :) I climbed up to a cross on a hill then walked down to the sanctuary of Nosa Senora. Then i went down close to the water and lay down on a big rock; i can understand lizards now better than ever: lying on a warm rock on a sunny day with a strong and cool breeze is brilliant indeed.
Walked down to the rock shaped like a boat on which the Virgin Mary arrived to encourage James in his preaching, lay my hands and forehead on the stone and wished a good one :)
In case you are going to do the Camino: apart from the Compostela you can get in Santiago, there is a certificate in Finisterre and one in Muxia, which you can receive if you arrived on foot to these towns.
After the day in Muxia I got on the morning bus (hello sunrise) and went to Santiago. The bus trip was a horror. My brain couldn't process what my eyes could see, everything passed by way too quickly. I couldn't have a good look at the trees, the houses, the people, it turned my stomach. It seems 5 weeks was enough for my brain to adjust to the 4-5 km/h i was doing :)
Finisterre - Muxia (magyar)
Utolsó előtti nap még elmentem Muxíába, 30 km Finisterrétől, gondoltam, egy búcsúséta jó lesz. Jó is volt: majdnem végig erdőben ment az út, földúton, árnyékos ösvényeken, fújt a szél, ami ideális volt, mert amúgy 30 fok volt meg tűző nap.
Ennek a szakasznak az a trükkje, hogy a jelzések nem valami remekül vannak felfestve; kijutni Fisterrából kb 1 óra volt, mert 6kor indultam, amikor még nem sokan voltak az utcán, így nem tudtam kit megkérdezni, merre van az arra. Útközben is volt sok alternatív lehetőseg, úgyhogy örültem, hogy erre a részre volt könyvem (a Confraternity of Saint James társaságtól lehet megrendelni vagy adomány ellenében kinyomtatni http://www.csj.org.uk/acatalog/The_CSJ_Bookshop_Pilgrim_Guides_to_Spain_23.html#camfin), bár nem mindig volt helytálló a leírás.
Van egy rész, ahol át kell kelni egy folyón, a lépőkövek pedig víz alatt vannak :) Na ezt el se tudom, képzelni, mekkora öröm lehet itt átlábalni, amikor szakad az eső és 8 fok van, mert a sodrás így is elég erős volt, egy-két kő elég mélyen van és egy nálam alacsonyabb embernek a kövek távolsága is gondot okozhat. Van alternatív kerülő, azoknak, akik nem akarnak lábat mosni vagy arra az esetre, ha szar idő van. Nekem az út egyik legkirályabb élménye volt, hideg víz a lábnak, kaland, kerülő levágása: minden együtt volt :)
Kevés zarándok volt ezen a szakaszon, ami egészen üdítő volt a Santiago-Finisterre közötti szakaszhoz képest.
Közel Muxiához találtam egy strandot, nem tudom, hogy kerültem oda, mert szögesdróton kellett átmásznom meg patakot ugrottam meg ilyenek, szóval marhára nem a Caminon voltam, de olyan ajándék várt, hogy el se hittem: félhold alakú, fehér homokos part, azúrkék, hideg, tiszta óceán és én. Egyedül. A strand másik végén volt egy lány kutyával meg egy másik nő kocogott a parton, de ezen a végén senki sem volt. Úsztam egy sort meg örültem magamnak (nagyon), aztán egy újabb kerülőt levágva átmásztam a parti sziklákon és 15 perc múlva Muxiába értem.
Muxia egy északra néző keskeny félsziget, amiben az a király, hogy a falu egyik oldalán a napkeltét látod, a másikon a naplementét :) Délután ejtőztem az óceán mellett, amiben meg az volt a jó, hogy baromi erős a szél Muxiában (így nem volt túl meleg), de sütött a nap, ezért amikor kifeküdtem egy nagy lapos sziklára a víz mellé, rájöttem, miért jó a gyíkoknak :) Lesétáltam Szűz Mária Bárkájához, rátettem a kezem és a homlokom és kívántam egy merészet, ahogy azt kell.
Másnap reggel busz, napfelkeltével, irány Santiago. A buszozás horror volt; az agyam nem bírta feldolgozni a látványt, minden túl gyorsan suhant és nem volt alkalmam jól megnézni a fákat, házakat, embereket, egészen rosszul lettem. 5 hét alatt, úgy tűnik, hozzászoktam a 4-5 km/órához :)
Azt még jó tudni, ha valaki megy caminózni, hogy a santiagoi Compostelán kívül be lehet gyűjteni egy emléklapot Finisterrében és Muxiában is, ha az ember gyalog tette meg az utat. Egy barátomnak el is kellett magyaráznia, milyen úton jött Finisterréből Muxiába, mert az hospitalero nem hitte el neki, hogy gyalog jött (azt hiszem, olyan időben érkezett, amikor egy busz is befutott Finisterréből).
Ennek a szakasznak az a trükkje, hogy a jelzések nem valami remekül vannak felfestve; kijutni Fisterrából kb 1 óra volt, mert 6kor indultam, amikor még nem sokan voltak az utcán, így nem tudtam kit megkérdezni, merre van az arra. Útközben is volt sok alternatív lehetőseg, úgyhogy örültem, hogy erre a részre volt könyvem (a Confraternity of Saint James társaságtól lehet megrendelni vagy adomány ellenében kinyomtatni http://www.csj.org.uk/acatalog/The_CSJ_Bookshop_Pilgrim_Guides_to_Spain_23.html#camfin), bár nem mindig volt helytálló a leírás.
Van egy rész, ahol át kell kelni egy folyón, a lépőkövek pedig víz alatt vannak :) Na ezt el se tudom, képzelni, mekkora öröm lehet itt átlábalni, amikor szakad az eső és 8 fok van, mert a sodrás így is elég erős volt, egy-két kő elég mélyen van és egy nálam alacsonyabb embernek a kövek távolsága is gondot okozhat. Van alternatív kerülő, azoknak, akik nem akarnak lábat mosni vagy arra az esetre, ha szar idő van. Nekem az út egyik legkirályabb élménye volt, hideg víz a lábnak, kaland, kerülő levágása: minden együtt volt :)
Kevés zarándok volt ezen a szakaszon, ami egészen üdítő volt a Santiago-Finisterre közötti szakaszhoz képest.
Közel Muxiához találtam egy strandot, nem tudom, hogy kerültem oda, mert szögesdróton kellett átmásznom meg patakot ugrottam meg ilyenek, szóval marhára nem a Caminon voltam, de olyan ajándék várt, hogy el se hittem: félhold alakú, fehér homokos part, azúrkék, hideg, tiszta óceán és én. Egyedül. A strand másik végén volt egy lány kutyával meg egy másik nő kocogott a parton, de ezen a végén senki sem volt. Úsztam egy sort meg örültem magamnak (nagyon), aztán egy újabb kerülőt levágva átmásztam a parti sziklákon és 15 perc múlva Muxiába értem.
Muxia egy északra néző keskeny félsziget, amiben az a király, hogy a falu egyik oldalán a napkeltét látod, a másikon a naplementét :) Délután ejtőztem az óceán mellett, amiben meg az volt a jó, hogy baromi erős a szél Muxiában (így nem volt túl meleg), de sütött a nap, ezért amikor kifeküdtem egy nagy lapos sziklára a víz mellé, rájöttem, miért jó a gyíkoknak :) Lesétáltam Szűz Mária Bárkájához, rátettem a kezem és a homlokom és kívántam egy merészet, ahogy azt kell.
Másnap reggel busz, napfelkeltével, irány Santiago. A buszozás horror volt; az agyam nem bírta feldolgozni a látványt, minden túl gyorsan suhant és nem volt alkalmam jól megnézni a fákat, házakat, embereket, egészen rosszul lettem. 5 hét alatt, úgy tűnik, hozzászoktam a 4-5 km/órához :)
Azt még jó tudni, ha valaki megy caminózni, hogy a santiagoi Compostelán kívül be lehet gyűjteni egy emléklapot Finisterrében és Muxiában is, ha az ember gyalog tette meg az utat. Egy barátomnak el is kellett magyaráznia, milyen úton jött Finisterréből Muxiába, mert az hospitalero nem hitte el neki, hogy gyalog jött (azt hiszem, olyan időben érkezett, amikor egy busz is befutott Finisterréből).
17 May 2010
Finisterre (EN)
As usual, i don't have a lot of time for the english post, apologies!
So we arrived in Finisterre yesterday and god it was good! Finisterre is a coastal port town and has its own Costa do Morte = Death Coast because of the numerous shipwrecks hundreds of years ago; has its own lighthouse where dozens of pilgrims are watching the sunset every day (on lucky days, like yesterday and today, you can even see it if there are no clouds) and has its own ceremony of pilgrims burning their clothes :)
The original custom is that you burn your wrecked boots but i haven't seen an aweful lot of people who set their costly Vibram sole breathable waterproof boots on fire :P We burnt hats and walking sticks and tops and t-shirts that we deliberetaly haven't washed for weeks :) I threw my top in the fire, then watched the sunset and walked back to the albergue and slept and slept and slept until at least 8 o'clock, it was sooooo good :)
Today we stayed in Finisterre, relaxing on the beach. We went to a different beach today with huge waves suitable for surfing, it was brilliant. We moved to a different albergue, very good hippy kinda place, clean and laid-back with common dinner.
We plan to sleep on the beach tonight and walk to Muxia tomorrow.
Finisterre (HU)
Szoval Finisterre, a vilag vege :)
Az eredeti terv szerint 4 nap lett volna az ut idaig: Negreira - Olveiroa - Muxia - Finisterre lettek volna az allomasok, de mivel a csapat eloszor mindenkepp Finisterrebe akart jonni, veluk tartottam. Az egyik olasz ma reggel hazament, ugyhogy neki fontos volt, hogy a Vilag Vegere jojjunk. Hat nem bantam meg :)
Finisterre egy kis tengerparti falu, van neki Costa de Mortaja = Halalpartja, mert sok hajo feneklett meg itt parszaz eve; van neki vilagitotornya, ahonnan zarandokok tucatjai (nyaron gondolom szazaval ul ott a nep) nezik a naplementet es van neki hagyomanyos ruhaegeto szertartasa :) Az eredeti hagyomany szerint a bakancsot egetik el a faradt zarandokok, hat nem sok embert lattam (leginkabb senkit), aki a harmincezer forintos / 120 euros Vibram talpu, lelegzos, vizallos popec bakancsat tuzre dobta volna :) Ment a sapka, a budos, 3 hete direkt ki nem mosott triko es polo, a lyukas zokni meg a vandorbot. En trikot dobtam, aztan neztem a naplementet (allitolag ritka, hogy nem esik vagy nem felhos az eg, hat makunk volt), eleg penge este volt.
Ma meg egy napot Finisterreben vagyunk, lazulunk a parton, leegunk, mert ritka jo ido van, uszkalunk az oceanban es atkoltoztunk egy masik alberguebe, ami nagyon laza, Manu Chao megy meg lesz kozos vacsora, meg negykaru kek csavo van a falra festve. Azt tervezzuk, hogy a parton alszunk, mert az kiralysag es meg sose csinaltunk ilyet, ha meg nem tetszik vagy tul hideg, lesz hova visszajonni.
Ja, az is volt tegnap, hogy elmentunk kajalni, gondoltuk, megkostoljuk a polipot, mert minden sarkon van egy pulpeira (polipozo kajalda), helyi specko. 3 embertol hallottuk, hogy ritka gusztustalan, de az ilyesmi minket nem ijeszt meg. Beultunk az etterembe, megrendeltuk a bort, a sult paprikat, tortillat meg a polipot es vartunk. Es vartunk. Es vartunk. Vegre odajottek hozzank, hogy hat elfogyott a tojas, a krumpli meg a polip, de ajanljak a halat, finom. Addigra mar olyan 25 perce ott ultunk, ugyhogy inkabb mondtuk, hogy koszonjuk, de nem, megisszuk a bort es tovabballunk. A tulaj pedig kihozatta a sult paprikat, az utolso tal polipot, elnezest kert es kijelentette, hogy a haz vendegei vagyunk es elnezest, hogy ez tortent. Igy aztan ingyen kostoltam meg a polipot es nagyon jo erzessel jottunk el. A polip szuperjo volt, ajanlom mindenkinek, aki nem banja, ha csapocskakat kell enni :)
16 May 2010
Finisterre!! [Hun. SMS]
"A világ és az ut vége :) Usztunk egy sort, a viz tiszta és hideg, amilyennek az oceannak lennie kell. Szerencsénk van, süt a nap, bar 20 fok sincs"
14 May 2010
SANTIAGO - Negreira (EN)
As usual, we got up at 5:30 and were on our way at 6: Jacopo the Italian guy, Dan the Irishman, Benoit the crazy French cat killer and myself were walking into Santiago while of course it rained. We were proud of ourselves because the city was quiet that early and because we couldn't see any more pilgrims around :P The Camino goes to the Cathedral and we went in through a side exit (not sure if you are supposed to go in there but we did and nobody threw us out) and walked around in the totally empty and quiet cathedral - i couldn't believe how smart we were for being there so early :) We saw the tomb of Saint James and the richly decorated altar, sat around for a while then decided that a coffee would be a bit more vital now so off we went.
After the coffe we went to the Oficina de Peregrinacion for our nice Compostela written in Latin (oh yes). Now that was a brilliant moment! We congratulated every pilgrim we met and skipped out of the building, waved into a TV camera (there are some festivities going on in Santiago now and the or a Spanish prince visited Santiago yesterday and shook hands with whoever he could, including one of the Italian friends of ours, who had his birthday yesterday so he went straight off to drinking without changing his clothes or washing, hehe, he said the first time he met a royalty was also his dirtiest day in his life) and went to another cafe to celebrate with a Tarta de Santiago (almond cake, nice), hot chocolate and Mr Jack Daniels (or in Dan's case: Irish whiskey, in Benoit's case: liquore de merda, haha, it tasted better than its name).
Jacopo stayed in Santiago despite the ridiculously expensive albergue and the 3 of us kept walking to Finisterra, partially because of the ridiculously expensive albergue, partially because Santiago has just too many people and souvenir shops and too much noise to our exquisite taste.
The walk to Finisterra started really well - one of my favourite parts of walking is when you get out of the city and all of a sudden there are no houses and people any more, just nature, trees, the path, silence and the lovely smell of trees and flowers and in our case, of course, rain. We walked in a eucalyptus forest (couldn't smell them) on a nice earth path, it was really good. Later on we mostly walked on roads, so one bad thing is asphalt, the other is the Spanish drivers who would not slow down even if they see that you are a pilgrim so there quite a bit of a chance that you will be staggering because you're tired or you have blisters or carry a heavy bag so can't jump if another car comes on the opposite side of the road... Nuisance. It hasn't killed us so far.
So we arrived in Negreira, 8 euro for a place that has no kitchen (we have carried pasta and tins of sardines and wine...) and no heating (it's around 6-8 degrees outside) :-/ So much for my idea that Finisterre is cheaper...
And how i feel that i have arrived in Santiago? It is the result of 1 month's walking, completed a route of ca 800 km so the accomplishment makes me very happy. I'm very grateful to Santiago (even if i wasn't too keen on the cathedral or the city) and the millions of pilgrims and locals who keep the tradition alive. It's an immensly good experience - says the girl who had more negative experiences than anybody she met - and i can't stop feeling grateful for it.
I am happy that i'm getting near to the end and will accomplish what i had in mind but at the same time, can't imagine that next Friday morning i'm not getting my bag and boots and walk the next 30 km... I'm very happy that in a week i can wake up next to Dave and at the same time, i will have to struggle to find something every day that keeps me going and makes me want to get up every morning. I had been so unmotivated in the past year that now i know and fear that i'm capable of it.
In that sense, the Camino is easier than real life because i know what i want and i know how to get there. I have a couple of days left to "charge" myself for life :)
Important (and shocking) info if you are going to the Camino:
Monte do Gozo: 5 euro
Parroquial in Santiago (so the cheapest place to stay at): 10 euro!!!
Pilgrim office opens at 9 am
Compostela is free of charge (they appreciate donation of course)
Tourist office opens at 10 am (buses to and from Finisterra and airport, map of Santiago etc)
After the coffe we went to the Oficina de Peregrinacion for our nice Compostela written in Latin (oh yes). Now that was a brilliant moment! We congratulated every pilgrim we met and skipped out of the building, waved into a TV camera (there are some festivities going on in Santiago now and the or a Spanish prince visited Santiago yesterday and shook hands with whoever he could, including one of the Italian friends of ours, who had his birthday yesterday so he went straight off to drinking without changing his clothes or washing, hehe, he said the first time he met a royalty was also his dirtiest day in his life) and went to another cafe to celebrate with a Tarta de Santiago (almond cake, nice), hot chocolate and Mr Jack Daniels (or in Dan's case: Irish whiskey, in Benoit's case: liquore de merda, haha, it tasted better than its name).
Jacopo stayed in Santiago despite the ridiculously expensive albergue and the 3 of us kept walking to Finisterra, partially because of the ridiculously expensive albergue, partially because Santiago has just too many people and souvenir shops and too much noise to our exquisite taste.
The walk to Finisterra started really well - one of my favourite parts of walking is when you get out of the city and all of a sudden there are no houses and people any more, just nature, trees, the path, silence and the lovely smell of trees and flowers and in our case, of course, rain. We walked in a eucalyptus forest (couldn't smell them) on a nice earth path, it was really good. Later on we mostly walked on roads, so one bad thing is asphalt, the other is the Spanish drivers who would not slow down even if they see that you are a pilgrim so there quite a bit of a chance that you will be staggering because you're tired or you have blisters or carry a heavy bag so can't jump if another car comes on the opposite side of the road... Nuisance. It hasn't killed us so far.
So we arrived in Negreira, 8 euro for a place that has no kitchen (we have carried pasta and tins of sardines and wine...) and no heating (it's around 6-8 degrees outside) :-/ So much for my idea that Finisterre is cheaper...
And how i feel that i have arrived in Santiago? It is the result of 1 month's walking, completed a route of ca 800 km so the accomplishment makes me very happy. I'm very grateful to Santiago (even if i wasn't too keen on the cathedral or the city) and the millions of pilgrims and locals who keep the tradition alive. It's an immensly good experience - says the girl who had more negative experiences than anybody she met - and i can't stop feeling grateful for it.
I am happy that i'm getting near to the end and will accomplish what i had in mind but at the same time, can't imagine that next Friday morning i'm not getting my bag and boots and walk the next 30 km... I'm very happy that in a week i can wake up next to Dave and at the same time, i will have to struggle to find something every day that keeps me going and makes me want to get up every morning. I had been so unmotivated in the past year that now i know and fear that i'm capable of it.
In that sense, the Camino is easier than real life because i know what i want and i know how to get there. I have a couple of days left to "charge" myself for life :)
Important (and shocking) info if you are going to the Camino:
Monte do Gozo: 5 euro
Parroquial in Santiago (so the cheapest place to stay at): 10 euro!!!
Pilgrim office opens at 9 am
Compostela is free of charge (they appreciate donation of course)
Tourist office opens at 10 am (buses to and from Finisterra and airport, map of Santiago etc)
SANTIAGO - Negreira (HU)
Ma reggel rendesen felkeltunk 5:30kor, 6kor uton voltunk Santiagoba, 6:40kor el is ertuk. Persze esett az eso, de hat kit erdekel az ilyen fontos reggelen...
Az olasz Jacopo, a francia macskagyilkos Benoit, a hihetetlen formaban levo ir Dan es az Agi bevette Santiagot kora reggel, orultunk magunknak, hogy milyen csend van es sehol a peregrinok, hah! A katedralist is megtalaltuk (oda vezet a Camino persze, de akkor is), valami oldalkijaraton besurrantunk es ott talaltuk a santiagoi katedralist tokuresen. Meg jobban orultunk magunknak. Megneztuk a pottom kriptat is, uldogeltunk kicsit, aztan elmentunk kavezni, mert az megiscsak eletbevago.
9kor kivaltottuk a Campostelankat, egy latin nyelvu bizonyitvanyt, hogy legalabb az utolso 100 kmt gyalog tettuk meg, kiugraltunk a zarandokirodabol, elugraltunk valami tevekamerak elott (valami unnepseg zajlik Santiagoban, tegnap ott volt a herceg es kezet fogott az emberekkel, az egyik olasz baratunkkal is, akinek aznap volt a szulinapja es eleteben a legkoszosabb volt, mikor kiralyi verrel talalkozott :D ), nagyon fel voltunk dobva, hogy ja megiscsak 30 napja gyalogolunk, kb 800 kmt tettunk meg, azert ez az elmeny felspilazza az embert. Meg is unnepeltuk a napot Tarta de Santiagoval (mandulas torta, tok finom), forro csokival es Mr Jack Daniels-szel (ki-ki a maga oromet nezte, Dan mondjuk ir viszkit tolt). Jacopo Santiagoban maradt, mi harman pedig tovabbindultunk, mert Santiago egy kicsit tul zajos, draga, emberes, turistas, szuvenirboltos stb.
Igy hozzatettunk meg 22 kmt es elindultunk Finisterrebe. Az ut eleje elkepesztoen szep volt: a legjobb resz nekem mindig az, amikor kierunk egy varosbol es egyszerre megszunnek a hazak es az emberek es csak a termeszet van meg a fak meg az osveny. Es mentunk eukaliptusz erdoben erdei osvenyen, dombnak fel es dombnak le :)
A mai etap nagyresze sajnos uton ment, ami egyreszt beton es ezert nem egy nagy elmeny, masreszt a spanyol soforok magasrol szarnak a gyalogokra, zarandok vagy nem, nem lassitanak, pedig latjak, hogy ott mesz az uton, valoszinu dulongelsz a faradtsagtol, lehet, hogy szembe is jon auto, de nem izgulnak es nem lassitanak senki kedveert.
Kb 600 zapor es napsuteses 10 perc valtogatta egymast ma, eleg faraszto volt le- es felhuzogatni az esokabatot, de vegul csak ideertunk. Holnaputan Muxiaban leszunk / leszek, egy napra ra Finisterreben vagyis a vilag vegen. A terv az, hogy csobbanok egyet, ha mar az oceannal vagyok, 7 fokos viz ide vagy oda, de majd meglatjuk, mekkora lesz a szam, mikor a strandon leszek es jeges szel fuj - majusban, Spanyolorszagban :)
Ja es hogy mit erzek? :) Nagyon boldog vagyok a megtett ut es a talalkozasok miatt, halas vagyok Santiagonak, hogy letezik (akkor is, ha se a katedralis, se a varos nem nyerte el igazan a tetszesem) es annak a millio zarandoknak es spanyolnak, akik eletben tartjak a hagyomanyt, mert oriasi elmeny.
Kozben meg annak is orulok, hogy a vegehez kozeledunk es jovo heten mar Daviddel ebredek, es nem arra, hogy az aktualis horkolo csavo vajon szornnye valtozott-e reggelre. Emelle pedig borzaszto nehez elkepzelni, hogy felkelek jovo penteken es nem veszem fel a zsakot es nem gyalogolok 30 kmt a kovetkezo allomasig :-/ Ilyen szempontbol a Camino konnyebb, mint a valo elet, mert pontosan tudom, mi a dolgom es mit akarok. De mi a fene van, amikor a vegere erek az utnak es haza kell menni es nem gyalogolni kell, hanem szamlakat befizetni meg felkelni reggel es kitalalni, aznap mi legyen? Van persze otletem, mit csinalok majd otthon, de nem tudom, meddig tartanak ki az otleteim es ez a "toltes", amit az uttol kapok. Addig meg van par nap :)
Fontos es sokkolo informaciok:
Monte do Gozo 5 euro
parokia Santiago 10 euro!!!
zarandok iroda 9-kor nyit, a compostelaert nem kotelezo fizetni, de persze adomanyt elfogadnak
turistairoda 10-kor nyit (buszok Fisterrebe es vissza, repterbusz stb)
municipal alberguek Finisterre fele valoszinuleg 5 euro (Negreiraban es egesz Galiciaban ennyi...)
Az olasz Jacopo, a francia macskagyilkos Benoit, a hihetetlen formaban levo ir Dan es az Agi bevette Santiagot kora reggel, orultunk magunknak, hogy milyen csend van es sehol a peregrinok, hah! A katedralist is megtalaltuk (oda vezet a Camino persze, de akkor is), valami oldalkijaraton besurrantunk es ott talaltuk a santiagoi katedralist tokuresen. Meg jobban orultunk magunknak. Megneztuk a pottom kriptat is, uldogeltunk kicsit, aztan elmentunk kavezni, mert az megiscsak eletbevago.
9kor kivaltottuk a Campostelankat, egy latin nyelvu bizonyitvanyt, hogy legalabb az utolso 100 kmt gyalog tettuk meg, kiugraltunk a zarandokirodabol, elugraltunk valami tevekamerak elott (valami unnepseg zajlik Santiagoban, tegnap ott volt a herceg es kezet fogott az emberekkel, az egyik olasz baratunkkal is, akinek aznap volt a szulinapja es eleteben a legkoszosabb volt, mikor kiralyi verrel talalkozott :D ), nagyon fel voltunk dobva, hogy ja megiscsak 30 napja gyalogolunk, kb 800 kmt tettunk meg, azert ez az elmeny felspilazza az embert. Meg is unnepeltuk a napot Tarta de Santiagoval (mandulas torta, tok finom), forro csokival es Mr Jack Daniels-szel (ki-ki a maga oromet nezte, Dan mondjuk ir viszkit tolt). Jacopo Santiagoban maradt, mi harman pedig tovabbindultunk, mert Santiago egy kicsit tul zajos, draga, emberes, turistas, szuvenirboltos stb.
Igy hozzatettunk meg 22 kmt es elindultunk Finisterrebe. Az ut eleje elkepesztoen szep volt: a legjobb resz nekem mindig az, amikor kierunk egy varosbol es egyszerre megszunnek a hazak es az emberek es csak a termeszet van meg a fak meg az osveny. Es mentunk eukaliptusz erdoben erdei osvenyen, dombnak fel es dombnak le :)
A mai etap nagyresze sajnos uton ment, ami egyreszt beton es ezert nem egy nagy elmeny, masreszt a spanyol soforok magasrol szarnak a gyalogokra, zarandok vagy nem, nem lassitanak, pedig latjak, hogy ott mesz az uton, valoszinu dulongelsz a faradtsagtol, lehet, hogy szembe is jon auto, de nem izgulnak es nem lassitanak senki kedveert.
Kb 600 zapor es napsuteses 10 perc valtogatta egymast ma, eleg faraszto volt le- es felhuzogatni az esokabatot, de vegul csak ideertunk. Holnaputan Muxiaban leszunk / leszek, egy napra ra Finisterreben vagyis a vilag vegen. A terv az, hogy csobbanok egyet, ha mar az oceannal vagyok, 7 fokos viz ide vagy oda, de majd meglatjuk, mekkora lesz a szam, mikor a strandon leszek es jeges szel fuj - majusban, Spanyolorszagban :)
Ja es hogy mit erzek? :) Nagyon boldog vagyok a megtett ut es a talalkozasok miatt, halas vagyok Santiagonak, hogy letezik (akkor is, ha se a katedralis, se a varos nem nyerte el igazan a tetszesem) es annak a millio zarandoknak es spanyolnak, akik eletben tartjak a hagyomanyt, mert oriasi elmeny.
Kozben meg annak is orulok, hogy a vegehez kozeledunk es jovo heten mar Daviddel ebredek, es nem arra, hogy az aktualis horkolo csavo vajon szornnye valtozott-e reggelre. Emelle pedig borzaszto nehez elkepzelni, hogy felkelek jovo penteken es nem veszem fel a zsakot es nem gyalogolok 30 kmt a kovetkezo allomasig :-/ Ilyen szempontbol a Camino konnyebb, mint a valo elet, mert pontosan tudom, mi a dolgom es mit akarok. De mi a fene van, amikor a vegere erek az utnak es haza kell menni es nem gyalogolni kell, hanem szamlakat befizetni meg felkelni reggel es kitalalni, aznap mi legyen? Van persze otletem, mit csinalok majd otthon, de nem tudom, meddig tartanak ki az otleteim es ez a "toltes", amit az uttol kapok. Addig meg van par nap :)
Fontos es sokkolo informaciok:
Monte do Gozo 5 euro
parokia Santiago 10 euro!!!
zarandok iroda 9-kor nyit, a compostelaert nem kotelezo fizetni, de persze adomanyt elfogadnak
turistairoda 10-kor nyit (buszok Fisterrebe es vissza, repterbusz stb)
municipal alberguek Finisterre fele valoszinuleg 5 euro (Negreiraban es egesz Galiciaban ennyi...)
13 May 2010
Monte do Gozo [Hun. SMS.]
"Monte do Gozo. Innen mar latjuk Santiagot:) Nagyon fittek is vagyunk: tegnap és ma kb 35 es 38 kmt mentünk, meg se kottyan. A szallas tök jo, 200 fös tabor, 5€"
12 May 2010
Ribadiso (EN)
I'm so sorry, i ranted my time away on the hungarian post, only 4 minutes left. I will try to edit the blog in a bit more than a week when i go back to Dublin and i will add a lot of stuff then.
I'll get to Monte do Gozo tomorrow, after that it's Santiago, unbelievably close we are!
The Camino Frances is becoming prostituted a bit and the municipal albergues are 5 euro (not 2 or 3), the pilgrim menus are between 8.5 and 10 euro so it's not as cheap as you'd expect. Nevertheless, it's still incredibly worth it :)
-----
I just got some minutes of credit, yay :)
So the thing about the Camino is that there are bad people on the way or some bad experience but all in all it's a metaphor to life and there are few simple things that make it work: every day, you know why you are getting up, you know what you are going to do; no matter how hard it is or how much it hurts, you just keep going (oh yes); you get to know of things that interest you most: yourself, your relationship to people or to certain people, people in general or the big meaning of big things :) It won't change you big time but it might give you such peace you wouldn't know where to find or it just confirm things you are unsure of. I don't like people more than i did before but i learnt to accept that there are stupid or mean people and that's just how it is. I leave them behind or try to fight.
To me, i have found out what i want to do in life and it gave me an incredible peace - i have never ever known what i'd like to do (i had too many interests instead of something i could dedicate myself to) :) I met a girl who separated from her husband and walks as long as she feels right: she has received many compliments and much care and she's been distracted a bit from what bothers her. I met a guy who missed his home and conveniences more than he wanted to walk: he was told to stop by a doctor whom he would trust and who can justify it for him. I met a guy who wishes he could keep walking: his flight was cancelled. These sort of things are what make it so cool :)
In 2 days i'll be on the way to Finisterre and i hope i'll find internet because i haven't found much info on this route so it might be helpful for others. I also hope there will be less pilgrims on the way to Finisterre because what this is now is more like a finish line to Santiago. The Camino del Norte has joined in at Melide (not a nice town although i don't know much about the albergues) and there are hundreds of pilgrims who only do the last 100 km and they have nothing but a light backpack, clean clothes and fresh joints and feet :) I have accepted them as people who decided to do only that much of the camino and actually rightly so: the route is mostly on earth paths and in incredibly fresh air, among oak woods and eucalyptus trees, beautiful and more convenient than the bloody concrete roads on the meseta (to me, the infiniteness of the scenery or the boring view was no problem, but the hard road: YES), all i have to do is be in the albergue before them so i have a place to stay but i am so much stronger than them that it's no problem to walk by them - it's natural that they may be fresh but don't have the stamina i do :)
And i think life is like the Camino in so many ways: the balance is always there, if you are losing on one side, you are gaining on the other. I may have come to an albergue that was full but i have arrived to one that's nicer and even gives me one of the best sleeps i have had in months = I may have a job that is boring and sucks my energy but it pushes me to do a bigger challange that will even provide me with what i want to do in the future :)
I hope this makes sense. Maybe when i have more time i'll elaborate on it a bit more.
(this is for only one man in the world but i have no time to send it privately in an email: I love you so much i can't wait to tell you in person :) )
Ribadiso (HU)
Udv! Az elmult par napban csak smsben tudtam kommunikalni, elkuldtem Davidnek, aki posztolta, mi tortenik epp. Mivel olyan regota nem irtam, azt se tudom, hol kezdjem, mert egyreszt sok aprosag tortenik, masreszt minden nap hasonlo.
4en haladunk egyutt: az ir csavo, akivel egyutt megyek majd haza (repulovel 2 ora alatt, ha a vulkan is ugy akarja, vagy komppal 2 nap alatt...); egy 19 eves olasz srac, az egyik legfiatalabb a Caminon, szinten Firenzebol (osszesen 3 olasszal mentem egyutt, mind Firenzebol, 2 ismerte egymast); az orult francia macskagyilkos, akit nagyon megszerettem es en. Most az ir csavoval vacsorazok es 2 angol, apa es fia, melle ultettek le, akikkel talalkoztunk par napja es hat az ilyesmit az ember nem teszi ki publikus internetes oldalra, de a fiu egeszen furcsa es nem a jo ertelemben. Amikor ezelott talalkoztunk, akkor volt par negativ elmenyunk vele kapcsolatban, erre most vele vacsorazunk. Lehet, hogy en lettem tul metaforikus, de ezt is leckenek veszem, mint az idiota csavot, aki nekem esett, mert kinyitottam egy ajtot, amirol nem is tudtam, hogy csukva kene lennie vagy mint a vizet, ami elzarja az utat es meg kell talalnod a koveket, amiket atugralva kijutsz a melyvizbol vagy az embert, aki akkor bukkan fel a pozitiv valasszal, amikor majdnem feladod :) Mivel nem vonja el semmi a figyelmemet a mindennapi csodakrol, valoszinuleg konnyebben eszreveszem oket.
Tegnapelott szakado esoben meneteltunk hosszu ideig es vegre megerkeztunk az albeguehez: tele volt. Nem akartam elhinni, hogy az utolso 100 km tenyleg ennyire tele van. A neni mondta a legkozelebbi szallasokat, a legkozelebbi 300 meterre egy etterem, ahol futetlen szobaban, matracokon tudunk aludni. Megalltunk, a szoba tenyleg hideg volt, gondoltam nem baj, legalabb fedel van a fejunk folott. Egesz nap arrol almodoztunk, hogy az osszes ruhankat bevagjuk a mosogepbe, mert mindenunk vizes volt, budos stb es kulonben is, havonta egy nagymosas jar. Hat mosni itt nem tudtunk, de ezzel szemben kaptunk egy fantasztikus vendeglato csaladot, melegvizes zuhanyt es a legfinomabb vacsorat. En nem eszek sokat vacsorara, mert nem tudok aludni, igy vagy levest vagy salatat tolok - a lany kihozott egy akkora tal hazi levest kettonknek, hogy egy oraig csak azt ettuk :) Ejszakara a cipoinket a radiator melle tette, reggel 6kor felkelt reggelit adni - soha nem lattunk meg bart vagy ettermet, ami kinyitott 7 elott es honapok ota nem aludtam olyan jol, mint itt, a futetlen menekultszallas kinezetu teremben :) Es meg az is kiderult, hogy a szallas, ami megtelt, szar volt: nem volt meleg viz, kicsi volt a hely es hideg volt a szoba. Szoval SEMMI PANIK :) Ugy meg nem volt soha, hogy ne lett volna valahogy.
Ma 35 kmt jottunk, semmi gond. A labam rendben van, mert alig van aszfaltos vagy betonozott ut (vegre rajottem, hogy az aszfalt miatt nem szeretek varost nezni, vagy gyalog menni akarhova a varosban), mindegy hogy nincs is vizszintes terep: vagy fel vagy le, meredeken vagy lejtosen, de csak dombokon vezet at az ut; tolgyerdok es eukaliptusz fak, friss levego, esoaztatta puha fold - hat jo, na :)
Holnap tehat Monte de Gozo, utana Santiago. Hihetetlen :) Utana Muxia es Finisterre. Remelem, lesz internet, mert arrol a reszrol nem sokat tudok.
Praktikus info: konyvek es blogok mondtak nekem, hogy Galiciaban az onkormanyzat tamogatja a Caminot, a legtobb szallas donativo, olcso a kaja stb stb, na ez mint tortenelem. A municipal szallas majdnem mindenhol 5 euro (nem 2 vagy 3, hanem egyenesen 5), a peregrino menu 8.5 es 10 kozott valtozik: draga. Volt egy bar, ahova bementem vizert es ugy neztek ram, mint a tehenkaksira az ut mellett, mert nem voltam "fizeto vendeg". Szoval erzesem szerint a Camino kezd egy kisse elkurvulni, de emellett azt hiszem a blogban sok mindent megirtam, ami tortent, hihetetlen jo elmeny, az alkalmi rossz talalkozasok ellenere is. Minden nap tudod, miert kelsz fel; akarmennyire faj, mesz tovabb (szo szerinti es metaforikus ertelemben is); elkepesztoen kedves emberekkel talalkozol, zarandokok es vendeglatok es helyiek egyarant es rengeteget tanulsz arrol, ami erdekel: magadrol, az eletrol, emberekrol, termeszetrol es egyeb dolgokrol.
Ribadiso
"Ribadiso. Holnap Monte do Gozo-ba, Santiago elöszobajaba érünk, hihetetlen! Az utak erdöben mennek nagyrészt, a labam jol birja. Az esöt unom, de ki lehet birni. "
11 May 2010
Closer still...
"Eirexe. Az utolso 100 kmt 4 nap alatt tesszük meg, igy van esélyünk helyet talalni a szallasokon rohanas nélkül. Rohadt sokan mennek itt, igazi tömegek. Jol vagok."
10 May 2010
The last 100km...
"Belűl a 100 kmen! 3 napja esik, nincs meleg. Az albergue megtelt, egy étterem hatso szobajaban alszunk ma. Erdei utak, tehénszar, tők romantikus. 4en vagyunk,jo:)"
06 May 2010
El Acebo (EN)
Today was fabulous. I had expected hell today: snow, cold, wind, long ascent, steep descent, horrible blisters, aching knees - and what happened was: beautiful weather, even warm, easy ascent to 1600 m, fresh air and nature, nature, nature.
I was losing my willingness to finish the Camino, i could imagine i'd just get on the bus and go to Santiago, to the airport and to David and i'll be happy that i walked as much as i walked, it was so worth it and it was enough. But today i'm so full of energy again, it's amazing. My blisters don't hurt, my lips healed (the cold wind and sunshine tore the skin to bits), my spirits are high :) Happily walk to the ocean! I think it's due to the fact that there were hardly any roads and hardly any cars and we walked in crispy, clear air, undisturbed sunshine and surprising warmth.
We reached Cruz de Ferro today, the Iron Cross where according to the tradition you leave a stone and with it, you leave your chosen worry or problem behind. I took a stone up in Foncebadon, the village before the Cruz, walked up to the huge pile of stones and tossed the stone away but the Canadian girl for example brought a little stone from her favourite place in Canada.
I felt quite emotional on the top of this huge pile of stones that pilgrims from the last centuries (?or maybe not that long) have left behind and not just stones: coins, photographs, ribbons, painted and carved stones...
The albergue in El Acebo is a great, it's parroquial, we have dinner and breakfast together.
My flight will be on 20 may if the volcano permits...
I was losing my willingness to finish the Camino, i could imagine i'd just get on the bus and go to Santiago, to the airport and to David and i'll be happy that i walked as much as i walked, it was so worth it and it was enough. But today i'm so full of energy again, it's amazing. My blisters don't hurt, my lips healed (the cold wind and sunshine tore the skin to bits), my spirits are high :) Happily walk to the ocean! I think it's due to the fact that there were hardly any roads and hardly any cars and we walked in crispy, clear air, undisturbed sunshine and surprising warmth.
We reached Cruz de Ferro today, the Iron Cross where according to the tradition you leave a stone and with it, you leave your chosen worry or problem behind. I took a stone up in Foncebadon, the village before the Cruz, walked up to the huge pile of stones and tossed the stone away but the Canadian girl for example brought a little stone from her favourite place in Canada.
I felt quite emotional on the top of this huge pile of stones that pilgrims from the last centuries (?or maybe not that long) have left behind and not just stones: coins, photographs, ribbons, painted and carved stones...
The albergue in El Acebo is a great, it's parroquial, we have dinner and breakfast together.
My flight will be on 20 may if the volcano permits...
El Acebo (HU)
Nem tudom, mi tortent, de a mai napunk egyszeruen fantasztikus volt. Tegnap egesz este azon izgultam, hogy ma hegynek fel + rohadt hideg lesz (bar kaptam volna pulcsit, ha hideg lett volna, van itt egy srac, akinek van egy tonna pulcsija) + hegynek le, szegeny terdem + a ho is eshet + a vizholyagjaimmal is tele a (ho)cipom, hehe, szoval sok bajom lehetett volna :)
Ehhez kepest olyan gyonyoru napsutes volt, kifejezetten meleg, pedig eleg magasan vagyunk, majdnem 1600 meteren es valami hihetetlen szep uton jottunk ma vegig.
Nem rajongok az uton valo gyaloglasert es a francia Caminonak egy jo resze halad fo- vagy mellekuton, vagy egesz mellette, szoval nincs diszkrecio, ott huznak el az autok toled 2 meterre, aztan az uton kell menni jo darabokat es ebbol mar nagyon elegem volt. Allitolag az Eszaki Uton meg tobb az autout.
2-3 nappal ezelott egesz komolyan fontolgattam, hogy nem fejezem be az Utat, hanem felugrok egy buszra, irany Santiago, majd a repter es vegul David. Aztan ma ujra a termeszetben gyalogoltunk, hegyre fel, hegyrol le, bokrok, fak es annyi energiam lett hirtelen, hogy azt se tudom, hova legyek oromomben :)
Emellett a vizholyagjaim nem is fajnak annyira, pedig nehez terep volt, begyogyult a szam (nagyon kifujta a szel meg a hideg meg a nap) es ugy egyaltalan nagyon jol vagyok es orommel elmegyek az oceanig, ami kevesebb mint 300 km.
Ma elertuk a Cruz de Ferrot, a Vaskeresztet, ahol a hagyomany szerint ott kell hagyni kovet es azzal a gondjaidat, bajaidat, valasztott nyavalyaidat. Egeszen meghatodtam, ahogy ott alltam egy bazinagy kohalmon, amit evszazadok (? lehet, hogy nem is olyan regi ez a hagyomany) zarandokjai hordtak oda: festett, vesett kovek, fenykepek, penzermek, levelek, cipok, szalagok meg minden. En konkretan felvettem egy kovet Foncebadonban, a Cruz de Ferro elotti faluban, gondoltam egyet es eldobtam a kovet. Meglatjuk, elmulik-e.
Ma El Aceboban vagyunk, a lejto kozepen, szoval pihentetjuk a terdunket, ez jo. Parokias szallas, kozos vacsora, kozos reggeli, adomanyt fizetunk, amennyit gondolunk es tudunk.
David ma foglal repjegyet, majus 20 Dublin, ha a vulkan is ugy akarja.
Ehhez kepest olyan gyonyoru napsutes volt, kifejezetten meleg, pedig eleg magasan vagyunk, majdnem 1600 meteren es valami hihetetlen szep uton jottunk ma vegig.
Nem rajongok az uton valo gyaloglasert es a francia Caminonak egy jo resze halad fo- vagy mellekuton, vagy egesz mellette, szoval nincs diszkrecio, ott huznak el az autok toled 2 meterre, aztan az uton kell menni jo darabokat es ebbol mar nagyon elegem volt. Allitolag az Eszaki Uton meg tobb az autout.
2-3 nappal ezelott egesz komolyan fontolgattam, hogy nem fejezem be az Utat, hanem felugrok egy buszra, irany Santiago, majd a repter es vegul David. Aztan ma ujra a termeszetben gyalogoltunk, hegyre fel, hegyrol le, bokrok, fak es annyi energiam lett hirtelen, hogy azt se tudom, hova legyek oromomben :)
Emellett a vizholyagjaim nem is fajnak annyira, pedig nehez terep volt, begyogyult a szam (nagyon kifujta a szel meg a hideg meg a nap) es ugy egyaltalan nagyon jol vagyok es orommel elmegyek az oceanig, ami kevesebb mint 300 km.
Ma elertuk a Cruz de Ferrot, a Vaskeresztet, ahol a hagyomany szerint ott kell hagyni kovet es azzal a gondjaidat, bajaidat, valasztott nyavalyaidat. Egeszen meghatodtam, ahogy ott alltam egy bazinagy kohalmon, amit evszazadok (? lehet, hogy nem is olyan regi ez a hagyomany) zarandokjai hordtak oda: festett, vesett kovek, fenykepek, penzermek, levelek, cipok, szalagok meg minden. En konkretan felvettem egy kovet Foncebadonban, a Cruz de Ferro elotti faluban, gondoltam egyet es eldobtam a kovet. Meglatjuk, elmulik-e.
Ma El Aceboban vagyunk, a lejto kozepen, szoval pihentetjuk a terdunket, ez jo. Parokias szallas, kozos vacsora, kozos reggeli, adomanyt fizetunk, amennyit gondolunk es tudunk.
David ma foglal repjegyet, majus 20 Dublin, ha a vulkan is ugy akarja.
05 May 2010
Santa Catalina (EN)
Hola to you all!
Not every albergue has internet access and i tend not to walk around in the town because my feet are getting quite sore, i have 2 espacially nasty blisters so i don't walk useless miles :)
The meseta is over now, we are ascending again. Today was beautiful because we were finally away from the roads again! I had no idea that such a big part of the Camino is running next to or on roads with cars :( For this reason, i think if i walked to Santiago again, i'd take a different Camino, meybe on the North or through Portugal.
Our group changed a lot since Leon. The German guy stopped because he thought tendonitis is a bit too high price to pay for the Camino. Others slowed down so for a while i only walked with the Irish guy and the crazy French guy.
I really like both of them (well, all of them that i have walked with). The French guy, i like him despite the fact that he has a python at home and he feeds it with fluffy little kittens :-/
The Irish guy, Dan, has been a great help, he stopped when i needed to shake out little stones from my boots, he gave me his walking sticks today so i can get rid of some of the pressure on my feet and he just offered that tomorrow he'd carry some stuff of my bag because we will cover such a hard part. Amazing :)
We also met a lot of other people so today we are a group of 9 here in Santa Catalina :)
Tomorrow will be interesting because 2 days ago, we witnessed some flakes of snow in Leon!! And yesterday our host, a knight of the Maltese Order told us that 30 kms ahead (more or less where we are today) it was snowing! We were very lucky today, it was sunny and warm enough. We are on 1000 m and tomorrow we'll go up to 1600 and then down to - i think - 800 m, so i have to be careful with the knees.
Today it's been 3 weeks that i've been walking and covered ca 500 km. Feels like much longer, so much has happened.
Not every albergue has internet access and i tend not to walk around in the town because my feet are getting quite sore, i have 2 espacially nasty blisters so i don't walk useless miles :)
The meseta is over now, we are ascending again. Today was beautiful because we were finally away from the roads again! I had no idea that such a big part of the Camino is running next to or on roads with cars :( For this reason, i think if i walked to Santiago again, i'd take a different Camino, meybe on the North or through Portugal.
Our group changed a lot since Leon. The German guy stopped because he thought tendonitis is a bit too high price to pay for the Camino. Others slowed down so for a while i only walked with the Irish guy and the crazy French guy.
I really like both of them (well, all of them that i have walked with). The French guy, i like him despite the fact that he has a python at home and he feeds it with fluffy little kittens :-/
The Irish guy, Dan, has been a great help, he stopped when i needed to shake out little stones from my boots, he gave me his walking sticks today so i can get rid of some of the pressure on my feet and he just offered that tomorrow he'd carry some stuff of my bag because we will cover such a hard part. Amazing :)
We also met a lot of other people so today we are a group of 9 here in Santa Catalina :)
Tomorrow will be interesting because 2 days ago, we witnessed some flakes of snow in Leon!! And yesterday our host, a knight of the Maltese Order told us that 30 kms ahead (more or less where we are today) it was snowing! We were very lucky today, it was sunny and warm enough. We are on 1000 m and tomorrow we'll go up to 1600 and then down to - i think - 800 m, so i have to be careful with the knees.
Today it's been 3 weeks that i've been walking and covered ca 500 km. Feels like much longer, so much has happened.
Santa Catalina
Nos hat hola! Nem mindenhol van internet es van 2 olyan vizholyagom, amivel ha nem muszaj, nem maszkalok, igy pl Leonban sem kerestem internetet, ami eleg nagy varos es biztos talaltam volna.
Szoval az elmult par napban vegere ertunk a mezetanak, most mar emelkedunk es 2 darab hegy all elottunk. Ez azert para, mert tegnapelott reggel Leonban tanui voltunk par pehelynyi hoesesnek :) Tegnap megalltunk Hospital de Orbigoban a Maltai Rend hazaban, ahol a lovag (egen, be is oltoznek vasarnap fekete cuccba meg minden) mondta, hogy 30 km-re elore, vagyis kb ahol ma vagyunk, esett a ho :)
En lassan az osszes ruhamat magamra huzom, igy nem rossz, gyalogoltam mar 3 fokban es kibirtam, ugyhogy minden klafa.
Az elozo remek csapatunk elfelezodott, a nemet srac abbahagyta, nem erte meg neki egy fincsi inszalaggyulladas, masok meg lelassitottak vagy megalltak Leonban egy napra, de mara egeszen 9en lettunk, ugyhogy nem unatkozunk :)
Az orult francia meg velunk van, annak ellenere nagyon megszerettem, hogy kiscicakkal eteti a pitonjat otthon.
Az ir csavo meg sokat segit, megall velem, amikor ki kell razni a kavicsokat a cipombol, odaadta ma a turabotjait, hogy kicsit levegyem a terhelest a labamrol, most meg felajanlotta, hogy holnap viszi par cuccomat, mert neki SEMMI baja, egy darab vizholyag se, semmi es holnap felmegyunk meg 600 meternyit (most 1000 meteren vagyunk), utana meg le ugyanannyit, szoval a terdemmel vigyaznom kell majd. De vigyazni fogok, szoval nyugi, nem lerokkanni jottem :)
Van egy olasz, akinek most mar annyi vizholyagja van, hogy az orvosok azt mondtak, 2 napra alljon meg, ne is egy napra, de megy tovabb. Lenyomja a napi 30-35 km-t, ami az atlagosnal egy kicsit tobb. Keson fut be, de mindig befut.
Kitalaltuk, hogy csinalunk majd egy oldalt Flickr-en vagy Picasan, megosztjuk a jelszot es mindenki feltolti oda a kepeit. Ez jo, mert ha megallok fotozni, akkor faj a labam, mikor ujra elindulok, igy most kevesebbszer allok meg :P
Ja, ma van 3. hete, hogy gyalogolunk, kb 500 km-t tettunk meg, kicsit tobbet. Kemeny :) Ugy erzem, mintha evek ota gyalogolnek, olyan sok minden tortent es mivel mindig csak egy napra koncentralok, nem erzem az ido mulasat annyira. Erdekesh.
Szoval az elmult par napban vegere ertunk a mezetanak, most mar emelkedunk es 2 darab hegy all elottunk. Ez azert para, mert tegnapelott reggel Leonban tanui voltunk par pehelynyi hoesesnek :) Tegnap megalltunk Hospital de Orbigoban a Maltai Rend hazaban, ahol a lovag (egen, be is oltoznek vasarnap fekete cuccba meg minden) mondta, hogy 30 km-re elore, vagyis kb ahol ma vagyunk, esett a ho :)
En lassan az osszes ruhamat magamra huzom, igy nem rossz, gyalogoltam mar 3 fokban es kibirtam, ugyhogy minden klafa.
Az elozo remek csapatunk elfelezodott, a nemet srac abbahagyta, nem erte meg neki egy fincsi inszalaggyulladas, masok meg lelassitottak vagy megalltak Leonban egy napra, de mara egeszen 9en lettunk, ugyhogy nem unatkozunk :)
Az orult francia meg velunk van, annak ellenere nagyon megszerettem, hogy kiscicakkal eteti a pitonjat otthon.
Az ir csavo meg sokat segit, megall velem, amikor ki kell razni a kavicsokat a cipombol, odaadta ma a turabotjait, hogy kicsit levegyem a terhelest a labamrol, most meg felajanlotta, hogy holnap viszi par cuccomat, mert neki SEMMI baja, egy darab vizholyag se, semmi es holnap felmegyunk meg 600 meternyit (most 1000 meteren vagyunk), utana meg le ugyanannyit, szoval a terdemmel vigyaznom kell majd. De vigyazni fogok, szoval nyugi, nem lerokkanni jottem :)
Van egy olasz, akinek most mar annyi vizholyagja van, hogy az orvosok azt mondtak, 2 napra alljon meg, ne is egy napra, de megy tovabb. Lenyomja a napi 30-35 km-t, ami az atlagosnal egy kicsit tobb. Keson fut be, de mindig befut.
Kitalaltuk, hogy csinalunk majd egy oldalt Flickr-en vagy Picasan, megosztjuk a jelszot es mindenki feltolti oda a kepeit. Ez jo, mert ha megallok fotozni, akkor faj a labam, mikor ujra elindulok, igy most kevesebbszer allok meg :P
Ja, ma van 3. hete, hogy gyalogolunk, kb 500 km-t tettunk meg, kicsit tobbet. Kemeny :) Ugy erzem, mintha evek ota gyalogolnek, olyan sok minden tortent es mivel mindig csak egy napra koncentralok, nem erzem az ido mulasat annyira. Erdekesh.
02 May 2010
not sure how many days, not quite sure where
We are close to Leon anyway and about halfway to Finisterre. More than halfway to Santiago :)
I say we, because since yesterday I've been walking with 5 others and it's been great fun. I'm particularly lucky to find a great group because we are in the meseta and seeing those who travel through here alone, it's a very demanding part mentally / psychologically. The group consists of an Australian guy, an Irishman, a crazy French guy (he's picking up stuff from the side of the road; so far he has found a towel, 2 different socks, a peg, a soother and probably many other things), an American girl, a German guy and myself - there was a German girl walking with us yesterday but she drank some bad water and had to stay in the previous albergue to recover.
Yesterday we stopped at an Irish pub to have Guinness and then we stopped at a bus stop when it was raining and got rid of the 2 bottles of wine that the guys were carrying and had food and fun :) Last night we stayed in a lovely place - there was dinner for everyone, beautiful sunset, breakfast in the morning and a beautiful building we stayed in (and not much snoring!). I think i'll add pictures when i'm back home because even if i have the time, like here, there are only 2 computers and a lot of people are waiting for to use them.
There was an incident yesterday morning that i'll share because it's so unusual that it's worth mentioning and because i want to give bad press to this particular guy.
So i started walking early in the morning yesterday and walked to the next village, about 6 km, this is normal. There i saw an albergue, door wide open, "abierto" = "open" sign on the door and on the road it said BAR. So i went in and there were other pilgrims there who told me that the bar is not open yet but i am welcome to use the kitchen, i can boil water and have a tea or coffee if i have a teabag. I was starving (really, i was unusually hungry) and a Czech guy gave me a bag of soup. I boiled water, made a soup and started eating. In the meanwhile, the others have left and somebody closed the door. Somebody tried opening it and i went and opened it for them - recognized the couple i was chatting with the previous evening and let them in, told them what i knew: kitchen can be used, bar not open yet. They went to find the toilet and i was eating my soup. A guy came to the door and started shouting at me that i can't just open the door, how dare I, etc etc. I told him i didn't know it has to be closed, somebody came, i opened the door. He smacked his hand on the table i was eating on and shouted that it's a private albergue, i can't just do whatever i want, bloody pilgrims or something like that. I thought, okkkkay, i'll finish the soup and get the hell out of here. Finished the soup, washed the cup and because he locked the door, i had to go out through the bar. I was going to say adios and leave quickly. So as i entered the bar, he started pointing at me and screaming and cursing. The pilgrim couple was in there and i showed to them that the guy is crazy. Ooops, he ran out from behind the counter and came to me shouting and waving his arm. The old lady stood between us and held him... I ran out and explained to a Spanish couple outside what happened. They wanted to call the police but i didn't want the hassle.
There is no need to worry, this is extremely rare if not unique that somebody behaves like this to a pilgrim. And before anybody starts with "you can understand the guy too" or "if you provoke him, don't be surprised at what happened", i have to say: there is no explanation or excuse for such behaviour. He shouted at me ie provoked me 3 times before i did anything and i'm glad i didn't take all the shit just because he thinks he's stronger and because he tries to intimidate me... I honestly wasn't afraid that he'd hurt me: pilgrims are very well respected here, i think the police would've been on my side to protect tourism - weird but true - and i am quite strong now really :)
There were morals too: 1. there are assholes even in the best and safest and nicest places on Earth 2. i met the group i'm with now because of this delay, happy days 3. i didn't take all the bully, it's important to me 4. a stranger protected me without question!
Later i cried mostly out of gratitude for the old couple who were there, i can't explain that feeling when somebody out of pure good will stands between you and raging idiot... The story doesn't bother me any more, i just want to make sure whoever comes to the Camino:
The guy who OWNS the albergue and the bar in the beginning of Ledigos is an asshole.
I say we, because since yesterday I've been walking with 5 others and it's been great fun. I'm particularly lucky to find a great group because we are in the meseta and seeing those who travel through here alone, it's a very demanding part mentally / psychologically. The group consists of an Australian guy, an Irishman, a crazy French guy (he's picking up stuff from the side of the road; so far he has found a towel, 2 different socks, a peg, a soother and probably many other things), an American girl, a German guy and myself - there was a German girl walking with us yesterday but she drank some bad water and had to stay in the previous albergue to recover.
Yesterday we stopped at an Irish pub to have Guinness and then we stopped at a bus stop when it was raining and got rid of the 2 bottles of wine that the guys were carrying and had food and fun :) Last night we stayed in a lovely place - there was dinner for everyone, beautiful sunset, breakfast in the morning and a beautiful building we stayed in (and not much snoring!). I think i'll add pictures when i'm back home because even if i have the time, like here, there are only 2 computers and a lot of people are waiting for to use them.
There was an incident yesterday morning that i'll share because it's so unusual that it's worth mentioning and because i want to give bad press to this particular guy.
So i started walking early in the morning yesterday and walked to the next village, about 6 km, this is normal. There i saw an albergue, door wide open, "abierto" = "open" sign on the door and on the road it said BAR. So i went in and there were other pilgrims there who told me that the bar is not open yet but i am welcome to use the kitchen, i can boil water and have a tea or coffee if i have a teabag. I was starving (really, i was unusually hungry) and a Czech guy gave me a bag of soup. I boiled water, made a soup and started eating. In the meanwhile, the others have left and somebody closed the door. Somebody tried opening it and i went and opened it for them - recognized the couple i was chatting with the previous evening and let them in, told them what i knew: kitchen can be used, bar not open yet. They went to find the toilet and i was eating my soup. A guy came to the door and started shouting at me that i can't just open the door, how dare I, etc etc. I told him i didn't know it has to be closed, somebody came, i opened the door. He smacked his hand on the table i was eating on and shouted that it's a private albergue, i can't just do whatever i want, bloody pilgrims or something like that. I thought, okkkkay, i'll finish the soup and get the hell out of here. Finished the soup, washed the cup and because he locked the door, i had to go out through the bar. I was going to say adios and leave quickly. So as i entered the bar, he started pointing at me and screaming and cursing. The pilgrim couple was in there and i showed to them that the guy is crazy. Ooops, he ran out from behind the counter and came to me shouting and waving his arm. The old lady stood between us and held him... I ran out and explained to a Spanish couple outside what happened. They wanted to call the police but i didn't want the hassle.
There is no need to worry, this is extremely rare if not unique that somebody behaves like this to a pilgrim. And before anybody starts with "you can understand the guy too" or "if you provoke him, don't be surprised at what happened", i have to say: there is no explanation or excuse for such behaviour. He shouted at me ie provoked me 3 times before i did anything and i'm glad i didn't take all the shit just because he thinks he's stronger and because he tries to intimidate me... I honestly wasn't afraid that he'd hurt me: pilgrims are very well respected here, i think the police would've been on my side to protect tourism - weird but true - and i am quite strong now really :)
There were morals too: 1. there are assholes even in the best and safest and nicest places on Earth 2. i met the group i'm with now because of this delay, happy days 3. i didn't take all the bully, it's important to me 4. a stranger protected me without question!
Later i cried mostly out of gratitude for the old couple who were there, i can't explain that feeling when somebody out of pure good will stands between you and raging idiot... The story doesn't bother me any more, i just want to make sure whoever comes to the Camino:
The guy who OWNS the albergue and the bar in the beginning of Ledigos is an asshole.
Tizenvalahanyadik nap, nem egeszen tudom, hol vagyunk es jo
Hat par napig nem volt net, de most megint van. Mansilla de las Mulasban vagyok, ha valaki koveti terkepen es ket gep van, ket csavo meg mogottunk ul es nagyon varja, hogy ideulhessen. Azt hiszem, nem a Camino alatt fogok kepeket feltoltogetni meg a megfogalmazasomat csiszolgatni meg ilyenek.
Na ma mar kozel jarunk Leonhoz, holnap odaerunk - mi, merthogy tegnap ota 6an vagyunk (tegnap meg 7en is voltunk, de egy lany rossz vizet ivott, ott maradt az elozo szallason kiheverni) es egyutt megyunk. Nagyon jo csapat: van egy ausztral srac, egy ir csavo, egy orult francia (minden hasznalhatot felvesz az ut szelerol, mar talalt torolkozot, ket fel par zoknit, cumit, csipeszt es mindig orul az ilyesminek), egy nemet srac, egy amerikai lany meg a magyar, akirol mindenki azt hiszi, hogy ir :)
Tegnap esett az eso, beultunk egy buszmegalloba es akkor pikniket csaptunk, hogy orom volt nezni. 2 uveg bort is lecsuszott :P Aztan a tegnapi szallas meg egeszen szuper volt, volt vacsi, gyonyoru naplemente, nagyon szep szallas es keves horkolo. Korabban utba ejtettunk egy ir kocsmat, mert Guiness-t azt mindenkinek kell innia, aztan ittunk (en mondjuk nem sorozok ugye) es mentunk tovabb nagy boldogan.
Ma volt egy szakasz, 19 km-en keresztul semmi nem volt, csak a nagy taj meg a hegyek messze mellettunk eszakra. Ahogy elnezem az egyedul utazokat, eleg megterhelo szakaszok ezek a hosszu egyenesek itt a mezetan (2 napja volt egy 17 km-es), de nekunk igy egyutt tok jo, ha jot beszelgetunk, jobban telnek a kilometerek.
Tegnap reggel meg egy olyan tortent, hogy gondolkodtam, hogy megirjam-e. Aztan arra jutottam, hogy ne csak a szirup keruljon a blogra, megirom a negativ esemenyeket is. Koran reggel indultam, legyalogoltam 6 km-t, beertem a kovetkezo faluba, ilyenkor rendszerint ott reggelizek, jo nagy sonkas-sajtos vagy tortillas (krumplis omlett) szendvicset, narancslet, kavet, aztan johet a delelott es a messzeseg. Megerkeztem egy alberguebe, ajto nyitva, utra kiirva hogy BAR, ajtora kiirva, hogy nyitva. Bementem, ott mas zarandokok mondtak, hogy a bar meg nincs nyitva, de melegithetek vizet a konyhaban es ihatok egy kavet, ha van nalam zacskos. Kaptam egy zacsko levest, melegitettem vizet es ettem a levest, marha ehes voltam. Kozben valaki becsukta a kaput, zorgettek, kinyitottam es nagyon kedves zarandokpar probalt bejutni a barba, veluk egy helyen aludtam elozo este es beszelgettunk kicsit. Massziroztak egymas labat meg enekelgettek, nagyon birtam oket (kep is van, majd egyszer felteszem). Szoval beengedtem oket. Jon egy csavo fujtatva, hogy en nyitottam-e ki a kaput, hogy van pofam, stb stb, ott kiabalt velem, ahogy ulok es eszem a leveskemet. Mondtam neki, hogy nem tudtam, hogy zarva van, az elobb meg nyitva volt, zarandokok, kinyitottam. Racsapott az asztalra, ahol ultem es uvoltotte az arcomba, hogy ez privat albergue, az o helye, en itt ne pattogjak vagy valami olyasmi. Gondoltam, ez egy barom, megeszem a levest, elmosom a bogret es huzok a brebe innen. Mivel az ajtot kulcsra zarta, a baron keresztul kellett kimennem. Gondoltam adios es elhuzok. Na, ahogy beleptem a barba, elkezdett mutogatni ram es kikelt magabol es ott szidott (vegiggondoltam: semmi mast nem csinaltam, minthogy kinyitottam a kaput, ami nyitva volt, mikor megerkeztem, ra volt irva, hogy "abierto" = nyitva es amit o becsukott, de amikor becsukta, nem szolt, hogy ne nyissuk ki es nem is zarta kulcsra), elotte egyszer nem kerdezte meg, mi tortent, az elejetol fogva kiabalt velem es fenyegetett. A zarandokpar ott ult a barban es mutattam nekik, hogy ez a csavo kettyos. Erre kijott a bar mogul es jott nekem uvoltve, hogy o most agyonver. A neni allt kozenk es allitotta meg a csavot, aki ott kiabalt, hogy ez az o helye, itt az van, amit o akar meg ilyenek. Elhuztam a csikot es felzaklatva elmeseltem egy spanyol parnak, mi tortent, akik hivni akartak a rendoroket, de en csak tovabb akartam caminozni, szoval nem hivtuk oket. Kesobb a parral is talalkoztam, akik mondtak, hogy meg 20 percig hisztizett az ember, nem birt lenyugodni.
Elebe mennek a "meg lehet erteni a csavot is" es a "kiprovokaltad Agnes, hogy neked tamadjon" erveknek: nincs mentseg erre a viselkedesre. A csavo egy fasiszta barom, aki nem turi, ha valaki mast csinal, mint bejon, fogyaszt, fizet, elmegy, vagyis ahogy o azt elkepzeli es engedelyezi az o birodalmaban. Azzal kezdte, hogy leuvoltotte a fejem, amit ketszer elturtem, harmadszor, mikor tavozni keszultem, mar nem.
Ennek a sztorinak egyebkent rengeteg tanulsaga van: vannak barmok; a keslekedes miatt talalkoztam az 5 masik arccal, akikkel azota egyutt megyunk es szuperjo; a neni mentoakcioja, aki gondolkodas nelkul kozenk allt (utolag ezen sirtam a legjobban, halabol); nem banom, hogy nem turtem el mindent a csavotol, csak mert fenyegetoen viselkedett es ez nekem fontos.
A legszebb az egeszben, hogy az egesz sokk tok hamar atment rajtam, nem is haragszom a csavora, bar nem is sajnalom, hogy egy szomoru es agressziv barom.
Hozzateszem, hogy Ledigos-ban van a bar es az albergue - a tobbiek az incidensem utan ott reggeliztek es nem gondoltak volna, hogy a csavo ilyen, mert kesobb lenyugodott es veluk normalis volt. En termeszetesen nem titkolom, mi tortent es nem ajanlanam senkinek, hogy ott szalljon meg vagy egyen.
Aggodni nem kell, ez annyira szokatlan a Caminon, hogy valoszinuleg tobbezerbol egy emberrel esik meg ilyen. Egyedul sehol sem vagyok es most mar olyan nagyon eros vagyok, hogy lerugok akarkit, aki nekemjon (attol nem feltem, hogy megver a csavo, inkabb sokkolt, hogy mi a szar baja van, amikor en nem csinaltam semmit). Szoval anyukam se aggodjon, a labujjkormom is meg megvan, a labam meg nem faj jobban, mint a normalis labfajas :)
Na ma mar kozel jarunk Leonhoz, holnap odaerunk - mi, merthogy tegnap ota 6an vagyunk (tegnap meg 7en is voltunk, de egy lany rossz vizet ivott, ott maradt az elozo szallason kiheverni) es egyutt megyunk. Nagyon jo csapat: van egy ausztral srac, egy ir csavo, egy orult francia (minden hasznalhatot felvesz az ut szelerol, mar talalt torolkozot, ket fel par zoknit, cumit, csipeszt es mindig orul az ilyesminek), egy nemet srac, egy amerikai lany meg a magyar, akirol mindenki azt hiszi, hogy ir :)
Tegnap esett az eso, beultunk egy buszmegalloba es akkor pikniket csaptunk, hogy orom volt nezni. 2 uveg bort is lecsuszott :P Aztan a tegnapi szallas meg egeszen szuper volt, volt vacsi, gyonyoru naplemente, nagyon szep szallas es keves horkolo. Korabban utba ejtettunk egy ir kocsmat, mert Guiness-t azt mindenkinek kell innia, aztan ittunk (en mondjuk nem sorozok ugye) es mentunk tovabb nagy boldogan.
Ma volt egy szakasz, 19 km-en keresztul semmi nem volt, csak a nagy taj meg a hegyek messze mellettunk eszakra. Ahogy elnezem az egyedul utazokat, eleg megterhelo szakaszok ezek a hosszu egyenesek itt a mezetan (2 napja volt egy 17 km-es), de nekunk igy egyutt tok jo, ha jot beszelgetunk, jobban telnek a kilometerek.
Tegnap reggel meg egy olyan tortent, hogy gondolkodtam, hogy megirjam-e. Aztan arra jutottam, hogy ne csak a szirup keruljon a blogra, megirom a negativ esemenyeket is. Koran reggel indultam, legyalogoltam 6 km-t, beertem a kovetkezo faluba, ilyenkor rendszerint ott reggelizek, jo nagy sonkas-sajtos vagy tortillas (krumplis omlett) szendvicset, narancslet, kavet, aztan johet a delelott es a messzeseg. Megerkeztem egy alberguebe, ajto nyitva, utra kiirva hogy BAR, ajtora kiirva, hogy nyitva. Bementem, ott mas zarandokok mondtak, hogy a bar meg nincs nyitva, de melegithetek vizet a konyhaban es ihatok egy kavet, ha van nalam zacskos. Kaptam egy zacsko levest, melegitettem vizet es ettem a levest, marha ehes voltam. Kozben valaki becsukta a kaput, zorgettek, kinyitottam es nagyon kedves zarandokpar probalt bejutni a barba, veluk egy helyen aludtam elozo este es beszelgettunk kicsit. Massziroztak egymas labat meg enekelgettek, nagyon birtam oket (kep is van, majd egyszer felteszem). Szoval beengedtem oket. Jon egy csavo fujtatva, hogy en nyitottam-e ki a kaput, hogy van pofam, stb stb, ott kiabalt velem, ahogy ulok es eszem a leveskemet. Mondtam neki, hogy nem tudtam, hogy zarva van, az elobb meg nyitva volt, zarandokok, kinyitottam. Racsapott az asztalra, ahol ultem es uvoltotte az arcomba, hogy ez privat albergue, az o helye, en itt ne pattogjak vagy valami olyasmi. Gondoltam, ez egy barom, megeszem a levest, elmosom a bogret es huzok a brebe innen. Mivel az ajtot kulcsra zarta, a baron keresztul kellett kimennem. Gondoltam adios es elhuzok. Na, ahogy beleptem a barba, elkezdett mutogatni ram es kikelt magabol es ott szidott (vegiggondoltam: semmi mast nem csinaltam, minthogy kinyitottam a kaput, ami nyitva volt, mikor megerkeztem, ra volt irva, hogy "abierto" = nyitva es amit o becsukott, de amikor becsukta, nem szolt, hogy ne nyissuk ki es nem is zarta kulcsra), elotte egyszer nem kerdezte meg, mi tortent, az elejetol fogva kiabalt velem es fenyegetett. A zarandokpar ott ult a barban es mutattam nekik, hogy ez a csavo kettyos. Erre kijott a bar mogul es jott nekem uvoltve, hogy o most agyonver. A neni allt kozenk es allitotta meg a csavot, aki ott kiabalt, hogy ez az o helye, itt az van, amit o akar meg ilyenek. Elhuztam a csikot es felzaklatva elmeseltem egy spanyol parnak, mi tortent, akik hivni akartak a rendoroket, de en csak tovabb akartam caminozni, szoval nem hivtuk oket. Kesobb a parral is talalkoztam, akik mondtak, hogy meg 20 percig hisztizett az ember, nem birt lenyugodni.
Elebe mennek a "meg lehet erteni a csavot is" es a "kiprovokaltad Agnes, hogy neked tamadjon" erveknek: nincs mentseg erre a viselkedesre. A csavo egy fasiszta barom, aki nem turi, ha valaki mast csinal, mint bejon, fogyaszt, fizet, elmegy, vagyis ahogy o azt elkepzeli es engedelyezi az o birodalmaban. Azzal kezdte, hogy leuvoltotte a fejem, amit ketszer elturtem, harmadszor, mikor tavozni keszultem, mar nem.
Ennek a sztorinak egyebkent rengeteg tanulsaga van: vannak barmok; a keslekedes miatt talalkoztam az 5 masik arccal, akikkel azota egyutt megyunk es szuperjo; a neni mentoakcioja, aki gondolkodas nelkul kozenk allt (utolag ezen sirtam a legjobban, halabol); nem banom, hogy nem turtem el mindent a csavotol, csak mert fenyegetoen viselkedett es ez nekem fontos.
A legszebb az egeszben, hogy az egesz sokk tok hamar atment rajtam, nem is haragszom a csavora, bar nem is sajnalom, hogy egy szomoru es agressziv barom.
Hozzateszem, hogy Ledigos-ban van a bar es az albergue - a tobbiek az incidensem utan ott reggeliztek es nem gondoltak volna, hogy a csavo ilyen, mert kesobb lenyugodott es veluk normalis volt. En termeszetesen nem titkolom, mi tortent es nem ajanlanam senkinek, hogy ott szalljon meg vagy egyen.
Aggodni nem kell, ez annyira szokatlan a Caminon, hogy valoszinuleg tobbezerbol egy emberrel esik meg ilyen. Egyedul sehol sem vagyok es most mar olyan nagyon eros vagyok, hogy lerugok akarkit, aki nekemjon (attol nem feltem, hogy megver a csavo, inkabb sokkolt, hogy mi a szar baja van, amikor en nem csinaltam semmit). Szoval anyukam se aggodjon, a labujjkormom is meg megvan, a labam meg nem faj jobban, mint a normalis labfajas :)
29 April 2010
Boadilla del Camino - Day 14
I walked about 20 km today and that was absolutely enough. I'm in a great place: great looking albergue, grass !! in the garden (it was mostly paved everywhere), here's a laptop that everybody can use as much as they want to and these sort of things.
When i arrived in Boadilla, i thought i won't walk any longer; first because i didn't want to go to Fromista where most people go to today (many people walk with guide books and follow the suggested etaps and Fromista is the end of an etap) and becaues either from the heat or from bad water i drank somewhere i felt quite sick. The municipal albergue was closed in the start of the village so i had to keep walking and i arrived into this oasis where i am now. I asked if they are open (at 1 pm it's quite early), they were, so i took a shower and fell on the bed and slept about 2-3 hours straight. My body is so grateful for this short walk today and the extra rest: my swollen feet, the little stiff knees, the painful shoulder, the dizzy head, the blistered-burned hands, the toes that are about to fall off (yeah, i know, gross etc but at least it doesn't hurt). I'm still a little bit light headed but my body is better.
So i've been walking for 2 weeks, covered 350 kms and started really respect those thousands who walk the Way to the end! I thought it cannot be that difficult if so many people could do it but it actually is :) Yesterday i met a guy that i had met before and he told me that he's going back to his family (he's got a 3 months old baby) the following day and the idea floated into my head: "tomorrow it could be over". Tempting thought :) But i'm not giving up because i knew it would be hard and i still wanted to do it; i am where i want to be, doing what i want to do so why would i end it (apart from one very good reason who is not here with me). I'm nearly half way, that gives me some courage :)
When i arrived in Boadilla, i thought i won't walk any longer; first because i didn't want to go to Fromista where most people go to today (many people walk with guide books and follow the suggested etaps and Fromista is the end of an etap) and becaues either from the heat or from bad water i drank somewhere i felt quite sick. The municipal albergue was closed in the start of the village so i had to keep walking and i arrived into this oasis where i am now. I asked if they are open (at 1 pm it's quite early), they were, so i took a shower and fell on the bed and slept about 2-3 hours straight. My body is so grateful for this short walk today and the extra rest: my swollen feet, the little stiff knees, the painful shoulder, the dizzy head, the blistered-burned hands, the toes that are about to fall off (yeah, i know, gross etc but at least it doesn't hurt). I'm still a little bit light headed but my body is better.
So i've been walking for 2 weeks, covered 350 kms and started really respect those thousands who walk the Way to the end! I thought it cannot be that difficult if so many people could do it but it actually is :) Yesterday i met a guy that i had met before and he told me that he's going back to his family (he's got a 3 months old baby) the following day and the idea floated into my head: "tomorrow it could be over". Tempting thought :) But i'm not giving up because i knew it would be hard and i still wanted to do it; i am where i want to be, doing what i want to do so why would i end it (apart from one very good reason who is not here with me). I'm nearly half way, that gives me some courage :)
Boadilla del Camino - 14. nap
Hat olyan penge helyen vagyok, hogy itt egy laptop, amit akarki hasznalhat kedvere :) Tok szep az udvar is es foleg az, hogy a szallas elott van egy fuves terulet, ahol suli utan itt jatszottak a kamaszok meg fagyiztak, amig vartak a buszra, szoval ez nem csak egy csaladi haz es zarandokszallas, de amolyan kozossegi haz is :) Bolt nincs a faluban, de itt lehet venni gyumolcsot es csokit, ami kell az utra, nem is dragabb mint a boltban. Hat nagyon elegedett vagyok.
20 km-t mentem ma, mert azt hiszem vagy napszurast kaptam vagy rossz vizet ittam, de megerkeztem a faluba, bejottem ide a kertbe, kerdeztem, nyitva vannak-e (fel 1 korul voltam itt, az eleg korai), gyors zuhany, bedoltem az agyba es aludtam vagy 2-3 orat. Most mar jol vagyok es a labaim is halasak (ekezettel) a pihenoert, a vallam is, a felholyagosodott kezem is, a leesofelben levo labujjkormeim (tudom, tudom, ez undorito, de hat ez van. Legalabb nem faj.) is meg a kialvatlan szervezetem is. Ja, de jol vagyok, itt mar mindenki vanszorog meg huzza magat :)
Chiaranak es egy masik bloggernek is a 14. napon jott ki az elso vizholyagja, nekem itt lett egy kicsit elegem es most mar sokkal jobban tisztelem azokat az ezreket, akik vegigcsinaljak. Mivel ilyen sokan mennek, azt hiszi az ember, nem nagy cucc, pedig szerintem az. Tegnap talalkoztam egy csavoval ujra, aki meselte, hogy ma megy utoljara, aztan megy a csaladjahoz es beuszott a fejembe ez a mondat: "holnap mar vege is lehet" :) Hat volt kisertes, a tegnapi nap volt a legkemenyebb eddig. De nem adom fel, mert ott vagyok es azt csinalom, ahol es amit akarok es ez mar onmagaban is jo. Szeretem a napi gyaloglast is, arrol nem is beszelve, hogy minden ami az uton tortenik, szepen rimel az eletre is. Szabadulj meg a feleslegtol, menj tovabb, akkor is, ha nehez, haladj folyamatosan, a sajat ritmusodban, ne hagyd magad masoktol befolyasolni, a kedvesseget fogadd el es adj masoknak is meg hasonlo nyalas gyonyorusegek. Es itt mindez olyan egyertelmu es olyan egyszeru! Kivancsi vagyok, mit viszek majd magammal ebbol :)
28 April 2010
Castrojeriz - there is NO albergue at San Anton...
...goddammit :)
I'll get to that.
So Burgos was a nice city after the horrible start - stunning cathedral, nicely sized city, good atmosphere. The albergue was the best municipal place i have stayed in so far. The beds were separated in a way that i couldn't hear much snoring and there was space for all your stuff. At 6 am i happily took on my boots, thinking what a good place this was, pick up my bag and go to door... And can't open it! They locked it!! Apart from the obvious fire hazard, i couldn't believe they won't open the door before 7! The sun rises around then and especially on days like today, with 40 degrees, you want to start as early as possible. There was a guy sitting in the kitchen who got up at 5 am... After throwing a little tantrum in myself, i found a window, climbed out and a guy found an open gate, so we nicely left the locked albergue behind :)
Walked in the sun and heat and it turned out that i have solar batteries because i just loved the sun so much, i could walk a lot! Well, my hands are burnt badly, but no worries, i have antiseptic and will cover it tomorrow.
I wanted to stop at San Anton, there were arrows and signs but no albergue. I walked around a lot (with my bag on my back, boots on the sore feet) and couldn't find it. So i walked to Castrojeriz, only 3-4 more kms so it's amazing that a body can walk so far, even if in pain, even if the mind just blanked out :) The first accomodation was full and when i found the second one, climbed up a million stairs and asked if there is space, they said one, i broke down sobbing :) I picked up the pieces and am smiling since, so not to worry, i'm fine my dear David :)
I'll get to that.
So Burgos was a nice city after the horrible start - stunning cathedral, nicely sized city, good atmosphere. The albergue was the best municipal place i have stayed in so far. The beds were separated in a way that i couldn't hear much snoring and there was space for all your stuff. At 6 am i happily took on my boots, thinking what a good place this was, pick up my bag and go to door... And can't open it! They locked it!! Apart from the obvious fire hazard, i couldn't believe they won't open the door before 7! The sun rises around then and especially on days like today, with 40 degrees, you want to start as early as possible. There was a guy sitting in the kitchen who got up at 5 am... After throwing a little tantrum in myself, i found a window, climbed out and a guy found an open gate, so we nicely left the locked albergue behind :)
Walked in the sun and heat and it turned out that i have solar batteries because i just loved the sun so much, i could walk a lot! Well, my hands are burnt badly, but no worries, i have antiseptic and will cover it tomorrow.
I wanted to stop at San Anton, there were arrows and signs but no albergue. I walked around a lot (with my bag on my back, boots on the sore feet) and couldn't find it. So i walked to Castrojeriz, only 3-4 more kms so it's amazing that a body can walk so far, even if in pain, even if the mind just blanked out :) The first accomodation was full and when i found the second one, climbed up a million stairs and asked if there is space, they said one, i broke down sobbing :) I picked up the pieces and am smiling since, so not to worry, i'm fine my dear David :)
Castrojeriz - San Antonban pedig NINCS albergue tavasszal...
...hogy rohadjon meg :)
De majd elmagyarazom.
Na Burgos csak szarul indult, aztan jo kis varos, tetszett a katedralis meg ugy az egesz, pont jo meretu varos, bar sokkolja a termeszetbol erkezo zarandokot. Az albergue a legjobb municipal szallas volt eddig, nagyon jo elrendezessel - boxok voltak es valahogy tok jo csend volt meg mindennek es mindenkinek volt helye meg ilyesmi. Reggel 6kor aztan felhuztam a bakancsot, felvettem a hatizsakot es joleso erzessel indultam kifele, mikoris nem tudtam kinyitni az ajtot! Bezartak!! Reggel 7kor nyit az albergue, addig aludjon a zarandok. Volt ott egy csavo, aki 5kor kelt, megreggelizett es azota ott ult lent, hogy nyissak ki az ajtot... A tuzvedelmi okokrol nem is szolok, de sokan indulnanak napkelte elott, plane amikor 40 fok van ugy amugy. Aztan talaltam egy ablakot, kimasztam es egy csavo talalt egy nyitott kaput, ott uriasan tavoztunk :)
Burgosnak vege lett es a termeszetben megint jobban ment a seta.
Mentem, mentem, jo meleg volt, de kiderult, hogy napelemes vagyok es nem faraszt a napsutes :) Ugy terveztem, hogy San Antonnal megallok (35 km), ami egy rom es elvileg semmi mas nincs ott, csak a szallas, ami nekem tok idealis. Voltak is nyilak, volt minden, kerestem, jottem-mentem a hatizsakkal, de csak egy hazat talaltam, amire ki volt irva, hogy privat meg veszelyes kutyaik vannak (kapu tarva-nyitva...) meg nemtom. Hat belerugtam volna a varromba, ha nem faj annyira a labam. Vegul tovabbmentem Castrojerizbe, ami nagyon szep, csak mire olyan alberguet talaltam, ami nem telt be (az elso tele volt...), addigra megint megvolt a 40 km, csak ma nem voltam ra felkeszulve. Mikor felmasztam az 1000 lepcson a szallashoz, megkerdeztem, van-e hely, mondtak, hogy meg egy van. Erre elkezdtem zokogni :) Adtak sutit meg mosolyogtam ram sokat, aztan miota elmult a sirhatnek (5 perc, lehet, hogy csak a labszag volt, mert a zuhany sokat lenditett a lelkiallapotomon), azota mosolygok.
Felholyagosodott viszont a kezem, leegett nagyon. Nem kell aggodni, nem faj, van szupcsi kremem ra, ez is elmulik.
Azert igy 2 het utan, hogy meg tobb mint a fele visszavan, megertem azokat, akik buszra szallnak vagy felbehagyjak. Ja, ma sem volt arnyek sehol, csak a faluban, abbol meg csak asszem 3 volt utkozben.
De majd elmagyarazom.
Na Burgos csak szarul indult, aztan jo kis varos, tetszett a katedralis meg ugy az egesz, pont jo meretu varos, bar sokkolja a termeszetbol erkezo zarandokot. Az albergue a legjobb municipal szallas volt eddig, nagyon jo elrendezessel - boxok voltak es valahogy tok jo csend volt meg mindennek es mindenkinek volt helye meg ilyesmi. Reggel 6kor aztan felhuztam a bakancsot, felvettem a hatizsakot es joleso erzessel indultam kifele, mikoris nem tudtam kinyitni az ajtot! Bezartak!! Reggel 7kor nyit az albergue, addig aludjon a zarandok. Volt ott egy csavo, aki 5kor kelt, megreggelizett es azota ott ult lent, hogy nyissak ki az ajtot... A tuzvedelmi okokrol nem is szolok, de sokan indulnanak napkelte elott, plane amikor 40 fok van ugy amugy. Aztan talaltam egy ablakot, kimasztam es egy csavo talalt egy nyitott kaput, ott uriasan tavoztunk :)
Burgosnak vege lett es a termeszetben megint jobban ment a seta.
Mentem, mentem, jo meleg volt, de kiderult, hogy napelemes vagyok es nem faraszt a napsutes :) Ugy terveztem, hogy San Antonnal megallok (35 km), ami egy rom es elvileg semmi mas nincs ott, csak a szallas, ami nekem tok idealis. Voltak is nyilak, volt minden, kerestem, jottem-mentem a hatizsakkal, de csak egy hazat talaltam, amire ki volt irva, hogy privat meg veszelyes kutyaik vannak (kapu tarva-nyitva...) meg nemtom. Hat belerugtam volna a varromba, ha nem faj annyira a labam. Vegul tovabbmentem Castrojerizbe, ami nagyon szep, csak mire olyan alberguet talaltam, ami nem telt be (az elso tele volt...), addigra megint megvolt a 40 km, csak ma nem voltam ra felkeszulve. Mikor felmasztam az 1000 lepcson a szallashoz, megkerdeztem, van-e hely, mondtak, hogy meg egy van. Erre elkezdtem zokogni :) Adtak sutit meg mosolyogtam ram sokat, aztan miota elmult a sirhatnek (5 perc, lehet, hogy csak a labszag volt, mert a zuhany sokat lenditett a lelkiallapotomon), azota mosolygok.
Felholyagosodott viszont a kezem, leegett nagyon. Nem kell aggodni, nem faj, van szupcsi kremem ra, ez is elmulik.
Azert igy 2 het utan, hogy meg tobb mint a fele visszavan, megertem azokat, akik buszra szallnak vagy felbehagyjak. Ja, ma sem volt arnyek sehol, csak a faluban, abbol meg csak asszem 3 volt utkozben.
27 April 2010
San Juan de Ortega - Burgos (EN)
David dragam, would you mind translating the Hungarian post? Only 8 minutes left and the guy next to me is reading out loud what he's reading and i can't concentrate :P Oh, and i'm knackered.
The morning was lovely, the most beautifulest sunrise from the hills and i was walking with a Hungarian guy - it was nice for a change and he was good to walk with. Then i saw a spiral made of stones and i wanted to walk through it, so our ways separated. After this the climb up and down the hills was still nice, until i could see Burgos and the stinky smog cloud above it :( I questioned if i want to go in at all and i wish i could walk more, out of this place but the beginning of the city was so hard that i have to take a break. We had to walk on the road first, then on the pavement next to a busy road, stores, factories, car wash places on the side and it went on and on and on... For at least 2 hours. Then after a while there were no more stores to the side but a forest, behind the fence!! I felt like being in a cage, i'm locked in the inside and the world is outside.
I am too tired to walk another 6-8 kms (with this speed it's another 3 hours) so stopped in the albergue municipal.
I wanted to add to the dog day that i also saw an albino dog and two shephard dogs with a shephard and a flock of sheep, so that was indeed a lot of interesting dogs for one day :)
Otherwise there are many-many cats and lizards everywhere :)
Surely i have a lot more to say, maybe one day i'll go to a library again for ONE FULL HOUR :) Oh and internet is not a problem, i still don't feel like i'm in civilization too much :P
The morning was lovely, the most beautifulest sunrise from the hills and i was walking with a Hungarian guy - it was nice for a change and he was good to walk with. Then i saw a spiral made of stones and i wanted to walk through it, so our ways separated. After this the climb up and down the hills was still nice, until i could see Burgos and the stinky smog cloud above it :( I questioned if i want to go in at all and i wish i could walk more, out of this place but the beginning of the city was so hard that i have to take a break. We had to walk on the road first, then on the pavement next to a busy road, stores, factories, car wash places on the side and it went on and on and on... For at least 2 hours. Then after a while there were no more stores to the side but a forest, behind the fence!! I felt like being in a cage, i'm locked in the inside and the world is outside.
I am too tired to walk another 6-8 kms (with this speed it's another 3 hours) so stopped in the albergue municipal.
I wanted to add to the dog day that i also saw an albino dog and two shephard dogs with a shephard and a flock of sheep, so that was indeed a lot of interesting dogs for one day :)
Otherwise there are many-many cats and lizards everywhere :)
Surely i have a lot more to say, maybe one day i'll go to a library again for ONE FULL HOUR :) Oh and internet is not a problem, i still don't feel like i'm in civilization too much :P
San Juan de Ortega - Burgos
Bizony, David nagyon penge magyarbol :)
Ma Burgosig jottem, egy darabig egy magyar sraccal, Karesszel. Vele nagyon jo volt jonni es a valtozatossag kedveert nem egyedul, de aztan talaltam egy spiralt, amit kovekbol raktak ki es korbe akartam setalni, Karesz meg tovabbment.
A reggel nagyon szep volt, az eddigi legszebb napfelkelte. Burgos messzirol latszott a hegyekrol es latszott az is, hogy egy nagy budos szmogfelho van korulotte :-/ Nem is akartam itt maradni a budosben, de Burgos eleje annyira ramaty volt - hosszu, hosszu kilometereken at jarda egy autout mellett, ketoldalt uzletek, automoso, Bridgestone gumigyar meg sok lampa meg fust meg szag, brrr. Aztan a varos is marha nagy, az albergue meg egyszer csak itt volt az orrom elott es vegul megalltam.
Tegnap ugyanezt eljatszottam egy faluban (Villafranca asszem), hogy leultem az albergue ele es kitorpoltem, hogy ugyan meg 12 km at a hegyen, de Villafrancaban akkora kamionos forgalom van, hogy az uton atmenni se lehetett, San Juan meg nem is varos, csak egy templom meg egy parokia. Es jo valasztas volt - borzaszto nehez volt az az extra 12 km, de megerte. Az agybol lattam a naplementet (este 10kor) es most eloszor lehetett ugy nyitott ablaknal aludni, hogy nem volt se fiesta az ablak alatt, se robogozo sracok. Hurra!
A kutyas napomhoz meg azt hozza akartam tenni, hogy lattam egy albino kutyat is (meg a szabadon rohangalo kutyat meg a mokusorult labradort ugye) es ket valami juhaszkutyat is, juhasszal egyutt meg egy falka kopasz birkaval :) Szoval ugye hogy sok kutya volt aznap!
Egeszsegugyileg megvagyok, a terdem szerintem majd Dublinban jon rendbe, a labamon minden nap van vizholyag, kiserletezek egy csomo mindennel, a reggeli, indulas elotti kremezes valt be a legjobban, meg is varrom oket (Betadine-nal fertotlenit holyagot meg tut, tube cerna, tu es cerna at a vizholyagon, cerna marad benne) es ahol dorzsolodik a labam meg a cipo, ott van a labamon leukoplast! Szoval van esti meg reggeli rituale annyi, hogy epp eleg idom van lefekves elott elintezni oket :)
Ma Burgosig jottem, egy darabig egy magyar sraccal, Karesszel. Vele nagyon jo volt jonni es a valtozatossag kedveert nem egyedul, de aztan talaltam egy spiralt, amit kovekbol raktak ki es korbe akartam setalni, Karesz meg tovabbment.
A reggel nagyon szep volt, az eddigi legszebb napfelkelte. Burgos messzirol latszott a hegyekrol es latszott az is, hogy egy nagy budos szmogfelho van korulotte :-/ Nem is akartam itt maradni a budosben, de Burgos eleje annyira ramaty volt - hosszu, hosszu kilometereken at jarda egy autout mellett, ketoldalt uzletek, automoso, Bridgestone gumigyar meg sok lampa meg fust meg szag, brrr. Aztan a varos is marha nagy, az albergue meg egyszer csak itt volt az orrom elott es vegul megalltam.
Tegnap ugyanezt eljatszottam egy faluban (Villafranca asszem), hogy leultem az albergue ele es kitorpoltem, hogy ugyan meg 12 km at a hegyen, de Villafrancaban akkora kamionos forgalom van, hogy az uton atmenni se lehetett, San Juan meg nem is varos, csak egy templom meg egy parokia. Es jo valasztas volt - borzaszto nehez volt az az extra 12 km, de megerte. Az agybol lattam a naplementet (este 10kor) es most eloszor lehetett ugy nyitott ablaknal aludni, hogy nem volt se fiesta az ablak alatt, se robogozo sracok. Hurra!
A kutyas napomhoz meg azt hozza akartam tenni, hogy lattam egy albino kutyat is (meg a szabadon rohangalo kutyat meg a mokusorult labradort ugye) es ket valami juhaszkutyat is, juhasszal egyutt meg egy falka kopasz birkaval :) Szoval ugye hogy sok kutya volt aznap!
Egeszsegugyileg megvagyok, a terdem szerintem majd Dublinban jon rendbe, a labamon minden nap van vizholyag, kiserletezek egy csomo mindennel, a reggeli, indulas elotti kremezes valt be a legjobban, meg is varrom oket (Betadine-nal fertotlenit holyagot meg tut, tube cerna, tu es cerna at a vizholyagon, cerna marad benne) es ahol dorzsolodik a labam meg a cipo, ott van a labamon leukoplast! Szoval van esti meg reggeli rituale annyi, hogy epp eleg idom van lefekves elott elintezni oket :)
26 April 2010
San Juan de Ortega
"San Juan de Ortega. Napsutes, szello.Elment zarandok misere (Arpi jutott eszebe), aztan fokhagymalevest vacsorazott, amit itt foztek. Nagyon jo volt. Jo nap volt."
___________
(Exceptionally dodgy English translation: )
San Juan de Ortega. Sunshine, breeze. Went to pilgrim's church (mass?). (Thought of [friend] Arpi), and then had garlic soup (cooked garlic?). It was very good. Good day.
___________
(Exceptionally dodgy English translation: )
San Juan de Ortega. Sunshine, breeze. Went to pilgrim's church (mass?). (Thought of [friend] Arpi), and then had garlic soup (cooked garlic?). It was very good. Good day.
25 April 2010
Redecilla del Camino
"Agi Redecillaban van, egy pici faluban. Gyonyoru minden, friss a levego, boldogsag van es joleso faradtsag. Terde is rendben, minden popec."
______________________________________
(Dodgy English: Agi is in Redecilla (a small village). All beautiful, fresh air, there's happiness, pleasant tiredness. Her knee is fine, all pöpec.)
24 April 2010
Logroño - Najera (angol)
I walked 30 km again, this time in 30 degrees with almost no shade (part of the road was next to the motorway and part of it next to vineyards) and my legs are (burned) tanned!! Yay!
I had a dog day, hahaha, met several dogs and here a girl just said that she met 3 pilgrims with dogs today :) I only met one pilgrim with a labrador and one free dog :)
The pilgrim and his dog I saw in a big park this morning; he was distracted by a squirrel on the tree when i got there and went totally crazy with it :) Tried climbing the tree, went to his owner, came to me so that somebody take that hairy thing off the tree because it looks like fun :) But we were useless :)
And the free dog, I just saw flying through the wheat field, jumping out onto the path, running in zig-zags and looking like the happiest dog on Earth :)
Unfortunately only 2 minutes left but most of my days are about food and sleep and walk anyway :)
Oh yes, and Najera is 199 kms from Saint Jean Pied de Port but i'm sure we have done 200!!
I had a dog day, hahaha, met several dogs and here a girl just said that she met 3 pilgrims with dogs today :) I only met one pilgrim with a labrador and one free dog :)
The pilgrim and his dog I saw in a big park this morning; he was distracted by a squirrel on the tree when i got there and went totally crazy with it :) Tried climbing the tree, went to his owner, came to me so that somebody take that hairy thing off the tree because it looks like fun :) But we were useless :)
And the free dog, I just saw flying through the wheat field, jumping out onto the path, running in zig-zags and looking like the happiest dog on Earth :)
Unfortunately only 2 minutes left but most of my days are about food and sleep and walk anyway :)
Oh yes, and Najera is 199 kms from Saint Jean Pied de Port but i'm sure we have done 200!!
Logroño - Najera (magyar)
Ma is megvolt a 30 km, egeszen orulet. A 30 fok is megvolt es mivel vegig szolofoldek vagy autopalya mellett mentem, nem volt sok arnyek = le(egett)barnult a labam!! Mar megerte Spanyolorszagba jonni :)
Egy kis statisztika, mert az meg nem volt:
rohadt sok nemet, spanyol, francia (akik csak franciaul beszelnek termeszetesen), olasz (vagy az lehet, hogy csak 6 van, de mindenhol es mindig lehet oket hallani)
1 szlovak
1 magyar (az is en) + 12 biciklis
2 ausztral
2 paranoias (es amugy is nagyon sztereotip) amerikai + 2 satoros amerikai
1 ecuadori
nehany angol es nehany holland
2 belga
3 ir
Ennyi biztos itt van 2010 aprilisban.
Ma kutyas napom volt. Lattam egy fiut, aki satorral es kutyaval megy, egy gyonyoruseges labradorral. Reggel egy parkban lattam oket es amikor a odaertem, a kutya figyelmet pont elvonta egy mokus a fan es teljesen megorult. Hozzam is odaugrott vakkantva, hogy szedjem mar le azt a szoros izet a farol, mert marha jol lehetne vele jatszani, aztan latta, hogy en tok hasznalhatatlan vagyok, visszament a fat szagolni, hatha megis at lehet harapni konnyen. A mokus oda se bagozott, ott uldogelt a fan nagy nyugalomban, amig a kutya megorult, nagyon vicces volt :)
Aztan meg lattam egy szabad kutyat. Susogast hallottam a buza kozott, odaneztem es a vilag legboldogabb kutyaja suhant a zoldben, ki az utra, cikk-cakkban orult, aztan csak futott, nyakorv nelkul.
Aztan nem is emlekszem tobb kutyara, de ez ugy elfoglalta a gondolataimat. Meg volt sok kutya kerites mogott, azt nem banom.
Tegnap 24en aludtunk egy szobaban, abbol kb 5 lany, szoval el tudtam kepzelni, mekkora alvas lesz megint. Volt is egy csavo, aki ugy horkolt, hogy az osszecsiszolta a szoba tarsasagat, mindenki probalta felebreszteni, azt hiszem, valaki oda is ment es megrangatta ejfel korul :D Aztan mivel pentek ejjel volt, ment a fiesta az utcan is, hajnali 2kor arra ebredtem, hogy hangok vannak, aztan meg tobb es meg tobb es egeszen ijeszto vizioim voltak, mire felebredtem, hogy oke, csak spanyolok vannak az utcan. Aztan aludtunk.
Ma meg egy szoba van, abban vagy 80 agy, szoval meglatjuk, hogy megy az alvas.. Nem tudom, kinek mennyire erdekes egyebkent az olvasmany, mert meg azt tudnam megirni, hogy mit ettem (es hogy vasarnap a boltok zarva vannak az orszagban, ugyhogy kellett venni sok kajat, amit holnap cipelni kell, eh) meg ilyen szornyen egyszeru dolgaim vannak. Jo is az.
Egy kis statisztika, mert az meg nem volt:
rohadt sok nemet, spanyol, francia (akik csak franciaul beszelnek termeszetesen), olasz (vagy az lehet, hogy csak 6 van, de mindenhol es mindig lehet oket hallani)
1 szlovak
1 magyar (az is en) + 12 biciklis
2 ausztral
2 paranoias (es amugy is nagyon sztereotip) amerikai + 2 satoros amerikai
1 ecuadori
nehany angol es nehany holland
2 belga
3 ir
Ennyi biztos itt van 2010 aprilisban.
Ma kutyas napom volt. Lattam egy fiut, aki satorral es kutyaval megy, egy gyonyoruseges labradorral. Reggel egy parkban lattam oket es amikor a odaertem, a kutya figyelmet pont elvonta egy mokus a fan es teljesen megorult. Hozzam is odaugrott vakkantva, hogy szedjem mar le azt a szoros izet a farol, mert marha jol lehetne vele jatszani, aztan latta, hogy en tok hasznalhatatlan vagyok, visszament a fat szagolni, hatha megis at lehet harapni konnyen. A mokus oda se bagozott, ott uldogelt a fan nagy nyugalomban, amig a kutya megorult, nagyon vicces volt :)
Aztan meg lattam egy szabad kutyat. Susogast hallottam a buza kozott, odaneztem es a vilag legboldogabb kutyaja suhant a zoldben, ki az utra, cikk-cakkban orult, aztan csak futott, nyakorv nelkul.
Aztan nem is emlekszem tobb kutyara, de ez ugy elfoglalta a gondolataimat. Meg volt sok kutya kerites mogott, azt nem banom.
Tegnap 24en aludtunk egy szobaban, abbol kb 5 lany, szoval el tudtam kepzelni, mekkora alvas lesz megint. Volt is egy csavo, aki ugy horkolt, hogy az osszecsiszolta a szoba tarsasagat, mindenki probalta felebreszteni, azt hiszem, valaki oda is ment es megrangatta ejfel korul :D Aztan mivel pentek ejjel volt, ment a fiesta az utcan is, hajnali 2kor arra ebredtem, hogy hangok vannak, aztan meg tobb es meg tobb es egeszen ijeszto vizioim voltak, mire felebredtem, hogy oke, csak spanyolok vannak az utcan. Aztan aludtunk.
Ma meg egy szoba van, abban vagy 80 agy, szoval meglatjuk, hogy megy az alvas.. Nem tudom, kinek mennyire erdekes egyebkent az olvasmany, mert meg azt tudnam megirni, hogy mit ettem (es hogy vasarnap a boltok zarva vannak az orszagban, ugyhogy kellett venni sok kajat, amit holnap cipelni kell, eh) meg ilyen szornyen egyszeru dolgaim vannak. Jo is az.
23 April 2010
Los Arcos - Logroño (English)
I hope Oscar is reading the English posts because i think i only saw his comments under hungarian entries :P
So before i start being ridiculously humble, let me brag that i have walked ca 30 kms today! I am so early that the albergue is not even open, so i left my bag there and came to the library (free internet + finally i can upload stuff!) My knees are a little sore (the first part of the road had very steep downhills, that was hard) but ok.
I'm in Logroño, in the region of La Rioja and where the Ebro runs through. It looked like a scarily big city from above but turned out to be a really lovely town. They have a peregrino information office (i haven't seen such an office before) and a lot of shell decoration, fountains, trees and in general it's good looking and pleasant.
I'm particularly happy to find that it's so nice because i had planned to stop in Viana, 10 kms before Logroño but didn't because here's what happened (i'm not sure if those who have never been to a socialist country can understand why it was upsetting): i went into a shop and picked a tomato. When i saw after it was weighed that it's 20 dkg (i'm not even sure if that's possible), i decided it's too soft anyway, awkward to carry, i'll leave it in the shop. Went to the till with a tuna tin and the girl (after letting me wait for a few minutes) asked where the tomato is. I said i didn't want it, she goes, where is it, at the vegetables? I said yeah, although not quite there but my spanish is not sophisticated enough to explain that i left it at the fridge next to the vegetables because i was afraid to go back to the vegetables and let them see that i changed my mind. Then i heard shouting, saw the girl smoking at the back door (i was still at the till, stretching) and her boss came to the till. He didn't say a word, looked at the tin, took the money and I left. I wasn't sure what happened but it felt like they (or she) suspected that i stole 1 pc of tomato :-/ Bah. So i left Viana and came to Logroño and it was a good decision :)
I'll try to upload photographs to the previous posts, so check them out (i'll add the pictures to the Hungarian entries always) :)
And yesterday I met a group of 12 Hungarian cyclists, it was good to drink some home-brew (palinka) and chat with them.
I left at 6 am, after a bit of warm up and stretching with an Oz girl (i don't understand why i never did it before leaving in the morning! I always do it only when i'm aching and that seems to be fine too) and walked alone all day - it was so good! I'm staying in the municipal albergue tonight, so i don't expect a lot of sleep.
Eh, the session ends in 10 minutes, not sure about uploading pictures :(
So before i start being ridiculously humble, let me brag that i have walked ca 30 kms today! I am so early that the albergue is not even open, so i left my bag there and came to the library (free internet + finally i can upload stuff!) My knees are a little sore (the first part of the road had very steep downhills, that was hard) but ok.
I'm in Logroño, in the region of La Rioja and where the Ebro runs through. It looked like a scarily big city from above but turned out to be a really lovely town. They have a peregrino information office (i haven't seen such an office before) and a lot of shell decoration, fountains, trees and in general it's good looking and pleasant.
I'm particularly happy to find that it's so nice because i had planned to stop in Viana, 10 kms before Logroño but didn't because here's what happened (i'm not sure if those who have never been to a socialist country can understand why it was upsetting): i went into a shop and picked a tomato. When i saw after it was weighed that it's 20 dkg (i'm not even sure if that's possible), i decided it's too soft anyway, awkward to carry, i'll leave it in the shop. Went to the till with a tuna tin and the girl (after letting me wait for a few minutes) asked where the tomato is. I said i didn't want it, she goes, where is it, at the vegetables? I said yeah, although not quite there but my spanish is not sophisticated enough to explain that i left it at the fridge next to the vegetables because i was afraid to go back to the vegetables and let them see that i changed my mind. Then i heard shouting, saw the girl smoking at the back door (i was still at the till, stretching) and her boss came to the till. He didn't say a word, looked at the tin, took the money and I left. I wasn't sure what happened but it felt like they (or she) suspected that i stole 1 pc of tomato :-/ Bah. So i left Viana and came to Logroño and it was a good decision :)
I'll try to upload photographs to the previous posts, so check them out (i'll add the pictures to the Hungarian entries always) :)
And yesterday I met a group of 12 Hungarian cyclists, it was good to drink some home-brew (palinka) and chat with them.
I left at 6 am, after a bit of warm up and stretching with an Oz girl (i don't understand why i never did it before leaving in the morning! I always do it only when i'm aching and that seems to be fine too) and walked alone all day - it was so good! I'm staying in the municipal albergue tonight, so i don't expect a lot of sleep.
Eh, the session ends in 10 minutes, not sure about uploading pictures :(
Los Arcos - Logroño (magyar)
Megjottem. A terdemet erzem, de ma 30 kmt lesetaltam es fel 2-kor mar itt is vagyok, nem nagykepusegbol, de ez allati marhara nagyon menoseg.
Annyira koran van, hogy a szallas meg nincs is nyitva, ugyhogy leraktam a szerintem tobb mint 7 kilos hatizsakot es eljottem a konyvtarba netezni.
Na hat, itt olyan kedvesek, hogy csak! Es meg hasznosak is, mert vegre feltolthettem a kis videomat es letorolhetem a kartyarol, szerintem sok helyet foglal.
Logroño La Rioja tartomanyban van mar (asszem a fovarosa), atmegy rajta az Ebro folyo es nagyon megbecsulik a peregrinokat: a varos bejaratanal szokokutak, padok, kagylos mintak mindenhol (szep nagyon) es egy zarandok informacios iroda, amivel eddig meg nem talalkoztam.
Azert is orulok, hogy Logroño ilyen kedves, mert eredetileg 10 km-rel elorebb, Vianaban akartam megallni, de nem tetszett. Egy boltba bementem, kertem egy paradicsomot, majd ugy dontottem, hogy tul puha, osszenyomodik, raadasul 20 deka, megse kell es leraktam, csak egy halkonzervet vettem. A penztarnal a csaj megkerdezte, hol a pari, mondtam, nem kellett, mire otthagyott, hatrament, majd uvoltozest hallottam, a csaj a hatso ajtoban cigizik (en a penztarnal sztreccsingelek unalmamban) es vegul a fonoke jott oda, neki adtam a penzt a konzervert es eljottem. Vajon azt gondoltak, hogy elloptam egy db paradicsomot?? Amugy is megvarattak a penztarnal is, a meresnel is es ugy egyaltalan a 80as evekben ereztem magam valami nagykepu szoci varosban. Ugy felzaklatott ez a kis kozjatek, hogy ott hagytam az egesz varost, utana meg orultem, hogy megtehetem, mert visz a labam meg enyem a vilag meg ilyenek :) Es erre meg Logroño meg tok szep is :)
Tegnap Los Arcosban talalkoztam egy csapat (12) magyarral, akik biciklivel teszik meg a maguk 790 km-et, ugy emlekszem olyan 12 nap alatt. Kaptam nagyon finom hazipalinkat es mit ad isten, egy reumatologust is :) Jokor jott, mert azt nem tudtam, hogy a Diclofenacot legalabb 5 napig kell szedjem, hogy biztosan elmuljon a gyulladas. Igy ma is szedem meg. Megtapizta a terdemet is, es mondta, hogy egy kis folyadek meg van ott, de a terdkalacs alatt nincs, ez pl jo. Meg beszelgettunk, helyes tarsasag.
Reggel volt torna egy tai chi-s ausztral lannyal: bemelegitettunk indulas elott, az is nagyon jo volt, nem is ertem, eddig miert nem csinaltam! Pedig meg mondtam is Davidnek, hogy igen, szoktam nyujtani meg melegiteni, de csak amikor elfaradok, nem indulas elott. Szoval most ezt is fogom csinalni reggelente, hatha megelozok valami egyeb fajdalmakat.
Reggel 6kor elindultam es egesz nap egyedul mentem, annyira jo volt! Az egyik magyar biciklissel talalkoztam Vianaban, az meglepo volt es jol esett kicsit beszelgetni, aztan utana megint csak magamban mentem. Ma a municipal albergueben alszom, sokan leszunk, nem szamitok alvasra, de hat ehhez is hozza lehet szokni.
Annyira koran van, hogy a szallas meg nincs is nyitva, ugyhogy leraktam a szerintem tobb mint 7 kilos hatizsakot es eljottem a konyvtarba netezni.
Na hat, itt olyan kedvesek, hogy csak! Es meg hasznosak is, mert vegre feltolthettem a kis videomat es letorolhetem a kartyarol, szerintem sok helyet foglal.
Logroño La Rioja tartomanyban van mar (asszem a fovarosa), atmegy rajta az Ebro folyo es nagyon megbecsulik a peregrinokat: a varos bejaratanal szokokutak, padok, kagylos mintak mindenhol (szep nagyon) es egy zarandok informacios iroda, amivel eddig meg nem talalkoztam.
Azert is orulok, hogy Logroño ilyen kedves, mert eredetileg 10 km-rel elorebb, Vianaban akartam megallni, de nem tetszett. Egy boltba bementem, kertem egy paradicsomot, majd ugy dontottem, hogy tul puha, osszenyomodik, raadasul 20 deka, megse kell es leraktam, csak egy halkonzervet vettem. A penztarnal a csaj megkerdezte, hol a pari, mondtam, nem kellett, mire otthagyott, hatrament, majd uvoltozest hallottam, a csaj a hatso ajtoban cigizik (en a penztarnal sztreccsingelek unalmamban) es vegul a fonoke jott oda, neki adtam a penzt a konzervert es eljottem. Vajon azt gondoltak, hogy elloptam egy db paradicsomot?? Amugy is megvarattak a penztarnal is, a meresnel is es ugy egyaltalan a 80as evekben ereztem magam valami nagykepu szoci varosban. Ugy felzaklatott ez a kis kozjatek, hogy ott hagytam az egesz varost, utana meg orultem, hogy megtehetem, mert visz a labam meg enyem a vilag meg ilyenek :) Es erre meg Logroño meg tok szep is :)
Tegnap Los Arcosban talalkoztam egy csapat (12) magyarral, akik biciklivel teszik meg a maguk 790 km-et, ugy emlekszem olyan 12 nap alatt. Kaptam nagyon finom hazipalinkat es mit ad isten, egy reumatologust is :) Jokor jott, mert azt nem tudtam, hogy a Diclofenacot legalabb 5 napig kell szedjem, hogy biztosan elmuljon a gyulladas. Igy ma is szedem meg. Megtapizta a terdemet is, es mondta, hogy egy kis folyadek meg van ott, de a terdkalacs alatt nincs, ez pl jo. Meg beszelgettunk, helyes tarsasag.
Reggel volt torna egy tai chi-s ausztral lannyal: bemelegitettunk indulas elott, az is nagyon jo volt, nem is ertem, eddig miert nem csinaltam! Pedig meg mondtam is Davidnek, hogy igen, szoktam nyujtani meg melegiteni, de csak amikor elfaradok, nem indulas elott. Szoval most ezt is fogom csinalni reggelente, hatha megelozok valami egyeb fajdalmakat.
Reggel 6kor elindultam es egesz nap egyedul mentem, annyira jo volt! Az egyik magyar biciklissel talalkoztam Vianaban, az meglepo volt es jol esett kicsit beszelgetni, aztan utana megint csak magamban mentem. Ma a municipal albergueben alszom, sokan leszunk, nem szamitok alvasra, de hat ehhez is hozza lehet szokni.
22 April 2010
Day dunnohowmany: Estella - Los Arcos
So got up early enough again today and walked through fields and hills, it was beautiful as ever. It started raining around 11 am but it was not too bad, i could think under the hood as well :) I got company every now and then and had time for myself too.
I never wrote it down, how the day is divided into 2 equally good parts: the morning is about walking in peace and quiet (well, there are so many pilgrims, it's not that peaceful but it's ok, you can still have your privacy), surrounded by the fantastic scenery, meeting people or thinking in yourself, going through beautiful villages (typical Spanish little stone streets and buildings), stopping for a coffe or food or both, resting and going again.
Then you arrive at your destination (which in itself is a reward, to reach your goal every day, literally) and the second part starts: take a cold / hot shower, depending on what you need (so far there was hot water everywhere), wash the stinky socks, hang the laundry, write your journal (most people do that too), treat your feet and legs well, thank them for helping you :), get food either from the shop or in a restaurant (i haven't been to any restaurants so far), chat with others or just take it easy, read, whatever you feel like.
Then the last part of the day is not always brilliant: you can either sleep or not. Yesterday in the room of 16 people there were only 2 loud people: the guy on my right was snoring like mad and the guy on my left was farting like mad. Of course :) But it's ok, i didn't think this little sleep is enough. And of course the Italians are loud as long as and as soon as they are awake :)
And the highlight of my today: a WINE FOUNTAIN!! Yes, a tap with wine instead of water :) The monastery of Irache is so kind that they want to sedate all the pilgrims and get them to forget their pain - muchas gracias :) And the wine is soooo good, tasty red wine it is :) I wish i could upload pictures! Maybe in another place, soon...
Nemtomhanyadik nap: Estella - Los Arcos
Ma reggel olyan enyhe volt az ido, hogy reggel 7kor trikoban setaltam ki Estellabol - mar megerte ez az egesz spanyol buli :)
Aztan par ora mulva elkezdett esni az eso es azota is esik. Ez nem volt olyan rossz am, szep zold minden, csuklya alatt gondolkodtam nagyokat, neha mellemszegodott valaki vagy en valaki melle, szuperjo.
Azt eddig nem irtam, hogy az egesz nap nagyon jo am. 2 reszre oszlik, hogy reggel jo koran felkel az ember, setal a csillagok alatt, csondben, nyugalomban (bar tenyleg egymas mellett mennek a zarandokok, olyan sokan vagyunk, hogy nehez nem versenyezni es teljesen kikapcsolni), atmesz falvakon, megallsz kavezni vagy enni vagy mindkettot, mignem szepen elersz az aznapi celodhoz. Ez volt a nap egyik fele, mozgas, friss levego, nyugi. Aztan veszel egy jo meleg / huvos zuhanyt, attol fuggoen mire van szukseged (eddig mindenhol volt meleg viz szerencsere), kimosod a budoszoknit, teregetsz, labat masszirozol, irogatsz a naplodba (ilyet is majdnem mindenki csinal), netezel, elmesz boltba kajaert vagy etterembe (en olyanban meg nem voltam), masszirozod a labadat es szereted nagyon, beszelgetsz emberekkel, olvasgatsz, ami jol esik. Szuper. Aztan a maradek 8 ora, az alvas resze mar nem mindig tejszinhabos torta. Tegnap pl a 16 szemelyes szobaban csak ket ember volt zajos: a jobb oldalamon fekvo csavo horkolt mint egy nagy allat, a bal oldalamon fekvo meg akkorakat fingott, mint egy... nagy allat :) Meg az olaszok addig fiestaznak, amig nekik jolesik, suttogni is uvoltve szoktak. De ez sem kulonosebben zavaro, annyira nem kell az alvas, mint gondoltam :)
Ja, a mai nap fenypontja mi volt? Egy BORKUT. Igen, igen, egy kut, amibol bor folyik viz helyett. Egy kolostor (Irache, ha valaki errefele jar) olyan kedves, hogy a falan van egy kut, amibol olyan vorosbor folyik, hogy Egri Bikaver vagy nemtom. Nem tablettas bor, na. Toltottem is egy uveggel magamnak, biztos ami biztos :)
21 April 2010
Estella - 50 km from Huarte
So i had a day off in Pamplona, after some very very nice birthday celebration and the rest did the job, i´m flying again :)
I also met a German pilgrim doctor, who gave me Diclofenac for the inflammation and went to a doc in Pamplona too, so with ice, rest and Diclofenac, i got much better. The knee is still a bit sore but i can walk no problem and can sit down and stand up without help :P Young again!!
From Pamplona i went to Obanos, a lovely little quiet town and now i am in Estella (this is for those - Helena, hehe - who follow my route :)
So many lovely things happen that i´d love to write down and even more, i really would like to attach some photographs (and delete them from my camera as i think i´ve used up most of the space of 2 GB!!) and a video of the birthday.
I meet some very kind and interesting people but the landscape and the magic of the way is keeping me great company too :) I didn´t turn completely New Age but there IS something on this way that for example makes me feel very, very calm. This is important to me as anger gets the better of me way too often and i haven´t experienced several days without getting angry for a very long time. And there is of course plenty of nuisance: flies, sun, rain, i forgot my socks in the previous albergue, i keep dropping my walking stick but i don´t experience it as being negative or annoying. I hope to learn the technique of peace and use it more often :)
I also met a German pilgrim doctor, who gave me Diclofenac for the inflammation and went to a doc in Pamplona too, so with ice, rest and Diclofenac, i got much better. The knee is still a bit sore but i can walk no problem and can sit down and stand up without help :P Young again!!
From Pamplona i went to Obanos, a lovely little quiet town and now i am in Estella (this is for those - Helena, hehe - who follow my route :)
So many lovely things happen that i´d love to write down and even more, i really would like to attach some photographs (and delete them from my camera as i think i´ve used up most of the space of 2 GB!!) and a video of the birthday.
I meet some very kind and interesting people but the landscape and the magic of the way is keeping me great company too :) I didn´t turn completely New Age but there IS something on this way that for example makes me feel very, very calm. This is important to me as anger gets the better of me way too often and i haven´t experienced several days without getting angry for a very long time. And there is of course plenty of nuisance: flies, sun, rain, i forgot my socks in the previous albergue, i keep dropping my walking stick but i don´t experience it as being negative or annoying. I hope to learn the technique of peace and use it more often :)
Estella, ugy 50 km Huartetol
Udv!
Azota meg 2 doki megnezte a labam, egy nemet zarandok Pamplonaban meg egy pamplonai orvos masnap reggel, kaptam Diclofenac-ot es valami gyomorvedo kapszulat is, mert a Diclofenac meg a gyomromat tenne tonkre, na de a lenyeg, hogy egy nap piheno utan ujra szarnyalok :)
Szeretnek mar nagyon feltenni kepeket es egy videot, amin egy fel tucat nemet es spanyol enekli, hogy "Boldog Szulinapot", igy magyarul :D Volt egy szuperjo kertben ulos, borozos, avokados, olivas, sajt-kolbasz-bagett szulinapom es Zoetol, egy belga lanytol meg egy karkotot is kaptam, hogy szerencset hozzon. Baromi meno, ha valahol vegre lehet kepeket feltolteni, akkor majd azt is megmutatom.
Az allami alberguekben 20 perc 1 euro az internetert es eleg zsufoltan vagyunk, de nem banom. Estellaban vegre lett volna alkalmam templomban aludni, de nem esett utba es hat azert a varost nem jarom korbe...
Rengeteg jo dolog tortenik, a taj valtozatlanul valtozatos es gyonyoruseges, a labam gyogyulasa egeszen csudalatos, most a terdeimre is jobban ugyelek es az egesz labszerkezetemnek meg izomzatomnak meg mindenemnek nagyon orulok, hogy megvan es mukodik :)
Ja, hetfo reggel eszembe jutott a varazsszo, azota a labam is jobb: MUKODJ!! :D
Es Larrasoana ota nem volt boszorkanysag, a vegeredmeny: orvostudomany-vajakossag 2-1, de beszallt a jozan esz is: jeg es pihenes formajaban legalabb annyit ert, mint a Diclofenac. Igy jozan paraszt - orvos: 1-1.
Ja, es vagy 40 fok van, imadom! Mar a reggeli 2 fokban is trikoban orulok, hogy sut a nap :D
Azota meg 2 doki megnezte a labam, egy nemet zarandok Pamplonaban meg egy pamplonai orvos masnap reggel, kaptam Diclofenac-ot es valami gyomorvedo kapszulat is, mert a Diclofenac meg a gyomromat tenne tonkre, na de a lenyeg, hogy egy nap piheno utan ujra szarnyalok :)
Szeretnek mar nagyon feltenni kepeket es egy videot, amin egy fel tucat nemet es spanyol enekli, hogy "Boldog Szulinapot", igy magyarul :D Volt egy szuperjo kertben ulos, borozos, avokados, olivas, sajt-kolbasz-bagett szulinapom es Zoetol, egy belga lanytol meg egy karkotot is kaptam, hogy szerencset hozzon. Baromi meno, ha valahol vegre lehet kepeket feltolteni, akkor majd azt is megmutatom.
Az allami alberguekben 20 perc 1 euro az internetert es eleg zsufoltan vagyunk, de nem banom. Estellaban vegre lett volna alkalmam templomban aludni, de nem esett utba es hat azert a varost nem jarom korbe...
Rengeteg jo dolog tortenik, a taj valtozatlanul valtozatos es gyonyoruseges, a labam gyogyulasa egeszen csudalatos, most a terdeimre is jobban ugyelek es az egesz labszerkezetemnek meg izomzatomnak meg mindenemnek nagyon orulok, hogy megvan es mukodik :)
Ja, hetfo reggel eszembe jutott a varazsszo, azota a labam is jobb: MUKODJ!! :D
Es Larrasoana ota nem volt boszorkanysag, a vegeredmeny: orvostudomany-vajakossag 2-1, de beszallt a jozan esz is: jeg es pihenes formajaban legalabb annyit ert, mint a Diclofenac. Igy jozan paraszt - orvos: 1-1.
Ja, es vagy 40 fok van, imadom! Mar a reggeli 2 fokban is trikoban orulok, hogy sut a nap :D
17 April 2010
Albuerge Municipal de Huarte - information in English meg magyarul
Ez azoknak szol, akik esetleg mennenek caminozni es barmilyen ok folytan Huartebe erkeznek majd es nem Arre fele mennek.
Nehez elteveszteni az utat: a fout mellett van egy barbekjuzo hely, onnan indul a hegymenet Arrebe, de sarga nyilakkal fel van festve, hogy Huartebe egyenesen tovabb kell menni. Szeles, kovezett ut vezet a folyo mellett (Arga folyo, toled jobbra), majd at a hidon be Huartebe. 2,5 km.
Huartebe erkezven egy tabla fogad, hogy albergue jobbra. Kovesd az iranyt es lesznek sarga nyilak is. Menj egyenesen a szuk fouton egesz a templomig. Ott fordulj be balra, a templom mellett van egy ter, a ter korul arkadok. Az albergue a templomtol atlosan talalhato a ter masik oldalan az egyik arkad alatt (fallabda terem van mellette) es nagyon megeri: 6 euro, ingyen internet, oriasi konyha, tej, keksz es keves vendeg, mert ez ugye nem a Camino :P
Peregrino menus etterem nincs, de 11 euroert ehetsz az egyik etteremben (Zubiriben ugyanennyi volt a peregrino menu) 16 helyett, annyiba kerul masnak a menu. Az albergueben adnak egy cetlit, azzal 11 euro. En nem kertem, ugyhogy nem tudok nyilatkozni, milyen a kaja :)
Aldi is van a kozelben es az hospitalera nagyon segitokesz es kedves, ad Navarra terkepet meg minden.
-------------------------------------------------
This is information for you in case you go to Huarte for whatever reason (the third day is early enough, a lot of people have pains and blisters and don't want to climb up the last hill if there is another option...).
So you come walking on the main road and you see a little BBQ field. This is where the way starts uphill to Arre and there are yellow arrows on the ground saying Huarte. You follow them, walk on a broad, paved road next to the Arga river (to your right) and you cross over the bridge where the arrows show. You arrived in Huarte, there is a sign saying Albergue to the right; follow that and go straight on the narrow main road. You go up to the church and turn left. There is a square next to the church and the albergue is diagonally on the other end of the square.
It's 6 euro (2010), internet is free, huge kitchen with plates, glasses, pots, even milk and biscuits! In Huarte, there is an Aldi and a shopping centre (I couldn't go in there though) so you can cook for cheap.
there is no restaurant with peregrino menu but the hospitalera can offer a restaurant, where you, as a pilgrim, can eat for 11 euro (same as in Zubiri) instead of 16 which is the normal price for the menu. I haven't opted for it, so can't say anything about the food.
Nehez elteveszteni az utat: a fout mellett van egy barbekjuzo hely, onnan indul a hegymenet Arrebe, de sarga nyilakkal fel van festve, hogy Huartebe egyenesen tovabb kell menni. Szeles, kovezett ut vezet a folyo mellett (Arga folyo, toled jobbra), majd at a hidon be Huartebe. 2,5 km.
Huartebe erkezven egy tabla fogad, hogy albergue jobbra. Kovesd az iranyt es lesznek sarga nyilak is. Menj egyenesen a szuk fouton egesz a templomig. Ott fordulj be balra, a templom mellett van egy ter, a ter korul arkadok. Az albergue a templomtol atlosan talalhato a ter masik oldalan az egyik arkad alatt (fallabda terem van mellette) es nagyon megeri: 6 euro, ingyen internet, oriasi konyha, tej, keksz es keves vendeg, mert ez ugye nem a Camino :P
Peregrino menus etterem nincs, de 11 euroert ehetsz az egyik etteremben (Zubiriben ugyanennyi volt a peregrino menu) 16 helyett, annyiba kerul masnak a menu. Az albergueben adnak egy cetlit, azzal 11 euro. En nem kertem, ugyhogy nem tudok nyilatkozni, milyen a kaja :)
Aldi is van a kozelben es az hospitalera nagyon segitokesz es kedves, ad Navarra terkepet meg minden.
-------------------------------------------------
This is information for you in case you go to Huarte for whatever reason (the third day is early enough, a lot of people have pains and blisters and don't want to climb up the last hill if there is another option...).
So you come walking on the main road and you see a little BBQ field. This is where the way starts uphill to Arre and there are yellow arrows on the ground saying Huarte. You follow them, walk on a broad, paved road next to the Arga river (to your right) and you cross over the bridge where the arrows show. You arrived in Huarte, there is a sign saying Albergue to the right; follow that and go straight on the narrow main road. You go up to the church and turn left. There is a square next to the church and the albergue is diagonally on the other end of the square.
It's 6 euro (2010), internet is free, huge kitchen with plates, glasses, pots, even milk and biscuits! In Huarte, there is an Aldi and a shopping centre (I couldn't go in there though) so you can cook for cheap.
there is no restaurant with peregrino menu but the hospitalera can offer a restaurant, where you, as a pilgrim, can eat for 11 euro (same as in Zubiri) instead of 16 which is the normal price for the menu. I haven't opted for it, so can't say anything about the food.
Day 3: Zubiri - Huarte
Helena was right - it is hard to write the same post in 2 languages... I'll try though.
So many things happened today again, that it's hard to write down everything and you will have so much to read!
So 5:30 am, i jumped out of the bed then picked myself up from the floor because my knees did not magically heal overnight. Left the house at 6am and went walking under the stars again, which is the best thing of all the things :) I met a meowing cat who was so cute that i nearly held her but i really don't need rabies right now, so apologized 10 times and left it meowing alone on the hill.
I went towards the "next" village, Larrasoaña, but it's so not the next one that i even lost the arrows and the scallop (?) sign walking towards a village in full confidence that that should be it. Well it wasn't and i was on the main road without the signs. A man told me that i just have to walk on the main road and will get to L, so i started walking but it wasn't there for quite a while. I almost turned around cursing, that i have to go back 1 km to find the sign because maybe i didn't understand something the guy said and i missed a turn to L or something. Tried stopping a car to ask where is that bloody Larrasoaña but he didn't stop. I was standing in front of a (closed) restaurant when a guy arrived with the bread and papers for the day and told me to continue where i walked, 1/2 km and i'm in Larrasoaña. I was so happy! Another angel on the way who arrived when i really needed help :)
Arrived, went to a cafe and started crying before breakfast because it was so bad to walk with sore knees and not being on the Camino that i had to cry out that bad feeling. The landlady hugged me and after breakfast treated my (left, the control) knee with rosemary oil and olive oil and told me she has healing power in the hands but i shouldn't keep walking today.
I kept walking and realized that my left knee does not hurt as much as the right with the Flector strip and the knee support so witchcraft v. medicine 1-0 so far.
I met some really nice people on the way, an Austrian pilgrim, who wished me luck and recommended i should take more rests on the way (which i thought i did but then again: 20 kms with sore knees is hardly "taking it easy" and i did it again today) and a few knackerish Spanish teenagers who offered me drink and food and when i kindly refused, one of them came to me and gave me freshly bbq'd ribs :) It was bleedin gorgeous :)
I decided to take an alternative Camino, rather than going steep uphill to Arre and down to Pamplona on the other side, I'd walk around the hill and arrive in Huarte. I asked locals on the way where the albergue is and they told me that surely i know this is not the Camino and they haven't heard of an albergue here. Well, i have and i even saw yellow arrows on the pavement pointing towards here, so i was confident that i shall sleep in this town tonight.
Somebody eventually pointed me to the right direction and here i am, municipal albergue, 6 euro, free internet (and with Linux on the PC's!!!), huge kitchen with all sorts of stuff, even milk (UHT but a pilgrim is not picky) and biscuits! I shopped in Aldi and i shall have cooked dinner tonight! Pasta with fish and mussels (or octopus things depending which one i chose) and a flan for dessert as a pre-birthday treat. The shops are closed on Sunday so tomorrow there will be no treats unless i go mad and eat in a restaurant.
I also went to the medical centre and this is what happened: they need the E111 card which i do have; they said i don't need the knee support; ice would be good; gave me an injection in the bum (only painkillers, i would have been grateful for something funnier); Flector is alright; strictly no walking for a day. I tried bargaining that Pamplona is only 5 kms but they said no. We'll see that though :P It wouldn't be me if i didn't mention that all this conversation happened in Spanish :)
The girl in the albergue said that i can stay an extra day here if i want to, so i'll see in the morning how i feel. Nice as this town is, staying in one place just does not feel right, no matter what. Could be worse though, i could take a taxi :P
I'll go cook that meal and go to sleep shortly, I'm aging after all...
So many things happened today again, that it's hard to write down everything and you will have so much to read!
So 5:30 am, i jumped out of the bed then picked myself up from the floor because my knees did not magically heal overnight. Left the house at 6am and went walking under the stars again, which is the best thing of all the things :) I met a meowing cat who was so cute that i nearly held her but i really don't need rabies right now, so apologized 10 times and left it meowing alone on the hill.
I went towards the "next" village, Larrasoaña, but it's so not the next one that i even lost the arrows and the scallop (?) sign walking towards a village in full confidence that that should be it. Well it wasn't and i was on the main road without the signs. A man told me that i just have to walk on the main road and will get to L, so i started walking but it wasn't there for quite a while. I almost turned around cursing, that i have to go back 1 km to find the sign because maybe i didn't understand something the guy said and i missed a turn to L or something. Tried stopping a car to ask where is that bloody Larrasoaña but he didn't stop. I was standing in front of a (closed) restaurant when a guy arrived with the bread and papers for the day and told me to continue where i walked, 1/2 km and i'm in Larrasoaña. I was so happy! Another angel on the way who arrived when i really needed help :)
Arrived, went to a cafe and started crying before breakfast because it was so bad to walk with sore knees and not being on the Camino that i had to cry out that bad feeling. The landlady hugged me and after breakfast treated my (left, the control) knee with rosemary oil and olive oil and told me she has healing power in the hands but i shouldn't keep walking today.
I kept walking and realized that my left knee does not hurt as much as the right with the Flector strip and the knee support so witchcraft v. medicine 1-0 so far.
I met some really nice people on the way, an Austrian pilgrim, who wished me luck and recommended i should take more rests on the way (which i thought i did but then again: 20 kms with sore knees is hardly "taking it easy" and i did it again today) and a few knackerish Spanish teenagers who offered me drink and food and when i kindly refused, one of them came to me and gave me freshly bbq'd ribs :) It was bleedin gorgeous :)
I decided to take an alternative Camino, rather than going steep uphill to Arre and down to Pamplona on the other side, I'd walk around the hill and arrive in Huarte. I asked locals on the way where the albergue is and they told me that surely i know this is not the Camino and they haven't heard of an albergue here. Well, i have and i even saw yellow arrows on the pavement pointing towards here, so i was confident that i shall sleep in this town tonight.
Somebody eventually pointed me to the right direction and here i am, municipal albergue, 6 euro, free internet (and with Linux on the PC's!!!), huge kitchen with all sorts of stuff, even milk (UHT but a pilgrim is not picky) and biscuits! I shopped in Aldi and i shall have cooked dinner tonight! Pasta with fish and mussels (or octopus things depending which one i chose) and a flan for dessert as a pre-birthday treat. The shops are closed on Sunday so tomorrow there will be no treats unless i go mad and eat in a restaurant.
I also went to the medical centre and this is what happened: they need the E111 card which i do have; they said i don't need the knee support; ice would be good; gave me an injection in the bum (only painkillers, i would have been grateful for something funnier); Flector is alright; strictly no walking for a day. I tried bargaining that Pamplona is only 5 kms but they said no. We'll see that though :P It wouldn't be me if i didn't mention that all this conversation happened in Spanish :)
The girl in the albergue said that i can stay an extra day here if i want to, so i'll see in the morning how i feel. Nice as this town is, staying in one place just does not feel right, no matter what. Could be worse though, i could take a taxi :P
I'll go cook that meal and go to sleep shortly, I'm aging after all...
3. nap: Zubiri - Huarte
Ma is annyi csudalatos dolog tortent, hogy megint jo sokat irok, aztan gyozzetek vegigolvasni :)
Szal 5:30 kipattantam az agybol, aztan felkanalaztam magam a foldrol, mert a terdem nem gyogyult meg az ejszaka soran. 6kor azert elindultam es mentem a most nem annyira csillagos eg alatt es imadtam megint. Azt hiszem, ez a kedvencem a caminon: a hajnali seta :) Ma egy cica is megtalalt, ami annyira aranyosan nyervogott nekem, hogy majdnem megsimogattam, de nekem most veszettseg nagyon nem hianyzik, ugyhogy suru bocsanatkeresek kozepette otthagytam a nyavogo cicat.
Mentem Larrasoañaba, ami annyira nem a kovetkezo falu volt, hogy a 2. utamba eso falunak mar olyan magabiztossaggal mentem neki, hogy persze hogy az se Larrasoaña volt. Kozben a jel se volt sehol (a magabiztos meneteles kozben nem is neztem), de egy csavo utbairanyitott, mentem a muuton. Egy ido utan sehol se volt L, en meg izgultam, hogy valamit nem ertettem, amit a csavo mondott, hogy mondjuk balra be egy folduton ket fa kozott majd le kell mennem vagy ilyesmi. Mar anyazva vissza akartam menni, hogy megkeressem a nyilat, amit vagy 1 km-rel elobb elhagytam, amikor egy kenyeres bacsi megallt az etterem elott, ahol szobroztam, es o megnyugtatott, hogy fel km, a kanyar utan. Vigyorogva tovabbmentem (ez is milyen jo volt, mert az ut mellett kulonben senki nem all am meg, probaltam autost is megallitani, hogy megkerdezzem, hol a tokben van L, de nem allt meg), hogy megint jott a segitseg, amikor nagyon kellett.
Megerkeztem, reggeli elott elsirtam magam, olyan rossz volt egyedul, fajos labbal nem az Uton lenni. A kavezos neni jol megolelt es reggeli utan megvajakolta a (bal, a kontroll) labamat egy kis rozmaringolaj (a kertjebol) + olivaolaj keverekkel. Mondta is, hogy van a kezenek gyogyito ereje, de jobb lenne, ha ma nem mennek tovabb.
Persze mentem. A bal labam pedig egyaltalan nem fajt annyira ezutan, mint a jobb, amin a Flector van meg a terdgumi. Eddig boszorkanysag kontra orvostudomany 1-0.
Megint gyonyoru uton jottem vegig es volt alkalmam orulni annak, hogy az ut elejen fajdult meg a labam, mert a legszebb tajakon kell lassan jarnom. Annyi latnivalo van es annyi fu meg fa (pl megalltam egy folyoban megmosni a labam, utana elhevertem a fuves reten, hat alom), hogy nem is akarok gyorsabban menni.
Ugy dontottem, nem megyek Arrebe vagy Pamplonaba, mert Arre egy hegyen van, inkabb megyek egy alternativ Caminon Huartebe, ahol a szallaslistam szerint van municipal albergue (vagyis allami, ami olcsobb meg en szeretem a koleszhangulatot). Nagyon orultem, hogy nem kell hegyet maszni, mert megallni se nagyon birtam, olyan nehez volt ujra elindulni utana.
Arra gondoltam, hogy spanyolnak lenni kulonben nagyon jo lehet, Navarra meg kulonosen a legjobb helynek tunik: rengeteg biciklis (mar biciklis zarandokot is lattam es riszpekt nekik is, mert biciklivel sem konnyu erdei osvenyeken nyomulni), a folyoban pecaznak, a reten barbekjuznak, mondjuk ma lehet is, 20 fok volt, napsutes egesz nap. Ezert is nagyon halas vagyok, hogy nem kellett eddig esoben vergodnom, csak a hegyen, az jol meg is bosszulta magat, hogy nem tudtam elegszer megallni pihenni (szel, eso, kod, az ember csak menni akar).
Talalkoztam egy nagyon kedves osztrak fiuval, Alexanderrel, aki minden jot kivant es tobb pihenest javasolt. Meg utkozben egy barbekjus helyen 7 tini vihancolt es amikor meglattak, hogy ott vonszolom magam, odakialtottak, hogy kerek-e enni-inni. En szegyenlosen nem kertem, de az egyik odaszaladt es hozott frissen sult oldalast :D Hat nem mondom! Es iszonyu finom volt, kicsit bantam a szegyenlossegemet, tudtam volna meg enni :)
Huarte fele jovet helyiek ramcsodalkoztak, hogy hat ez nem is a Camino, itt nincs albergue. De voltak jelek az uton es a listamon is rajta van, ugyhogy gondoltam magamban, hogy tevedni teccik, itt en ma megszallok. Vegul utbaigazitottak, 6euros, ingyen internetes, majdnem tokures albergue vart egy gyonyoru faluban, a szallasado lany pedig nagyon segitokesz es kedves. A konyha oriasi, minden van, ugyhogy elugrottam az Aldiba es vettem tesztat meg tengeri herkentyuket - talaltam polipcsapot meg kagylot, mar nem tudom, mit dobtam be, de ebbol frutti di mare spagetti lesz :)
Feliz Cumpleaños - boldog szulinapot nekem, flant (spanyol edesseg, kicsit pudingszeru, csak kemenyebb) is vettem, mert az jo.
Na meg a dokineni (mert azt is inteztem ma) is ellatott: jegelni jo lenne, szigoruan egy nap pihenes, hiaba alkudoztam, hogy Pamplona csak 5 km, nem, fekudjek. Kaptam fajdalomcsillapito szurinnyot is a seggembe, most tenyleg jobb. Ja, a terdgumi sem kell. A Flector jo, aszondjak es tenyleg az van a leirasban, hogy nem szabad szoritokotni, ha fent van a tapasz. Upsz. Ja, es az E111 is jo, ha van, mert ki is volt irva az ajtora, hogy az kell.
Meg amugy rem buszke vagyok, hogy a ket csak spanyolul beszelo doktor nenivel mindent meg tudtam beszelni, ami fontos. Boldog szulinapot is kivantak :)
Na ti is kivanjatok holnap, most mar ciki lenne, ha nem. Meglatjuk, atugrok-e Pamplonaba (tenyleg 5 km az semmi), vagy itt maradok. A szallasado lany ajanlotta, hogy maradhatok es szep is a falu, szal meg lehet, hogy maradok.
Szal 5:30 kipattantam az agybol, aztan felkanalaztam magam a foldrol, mert a terdem nem gyogyult meg az ejszaka soran. 6kor azert elindultam es mentem a most nem annyira csillagos eg alatt es imadtam megint. Azt hiszem, ez a kedvencem a caminon: a hajnali seta :) Ma egy cica is megtalalt, ami annyira aranyosan nyervogott nekem, hogy majdnem megsimogattam, de nekem most veszettseg nagyon nem hianyzik, ugyhogy suru bocsanatkeresek kozepette otthagytam a nyavogo cicat.
Mentem Larrasoañaba, ami annyira nem a kovetkezo falu volt, hogy a 2. utamba eso falunak mar olyan magabiztossaggal mentem neki, hogy persze hogy az se Larrasoaña volt. Kozben a jel se volt sehol (a magabiztos meneteles kozben nem is neztem), de egy csavo utbairanyitott, mentem a muuton. Egy ido utan sehol se volt L, en meg izgultam, hogy valamit nem ertettem, amit a csavo mondott, hogy mondjuk balra be egy folduton ket fa kozott majd le kell mennem vagy ilyesmi. Mar anyazva vissza akartam menni, hogy megkeressem a nyilat, amit vagy 1 km-rel elobb elhagytam, amikor egy kenyeres bacsi megallt az etterem elott, ahol szobroztam, es o megnyugtatott, hogy fel km, a kanyar utan. Vigyorogva tovabbmentem (ez is milyen jo volt, mert az ut mellett kulonben senki nem all am meg, probaltam autost is megallitani, hogy megkerdezzem, hol a tokben van L, de nem allt meg), hogy megint jott a segitseg, amikor nagyon kellett.
Megerkeztem, reggeli elott elsirtam magam, olyan rossz volt egyedul, fajos labbal nem az Uton lenni. A kavezos neni jol megolelt es reggeli utan megvajakolta a (bal, a kontroll) labamat egy kis rozmaringolaj (a kertjebol) + olivaolaj keverekkel. Mondta is, hogy van a kezenek gyogyito ereje, de jobb lenne, ha ma nem mennek tovabb.
Persze mentem. A bal labam pedig egyaltalan nem fajt annyira ezutan, mint a jobb, amin a Flector van meg a terdgumi. Eddig boszorkanysag kontra orvostudomany 1-0.
Megint gyonyoru uton jottem vegig es volt alkalmam orulni annak, hogy az ut elejen fajdult meg a labam, mert a legszebb tajakon kell lassan jarnom. Annyi latnivalo van es annyi fu meg fa (pl megalltam egy folyoban megmosni a labam, utana elhevertem a fuves reten, hat alom), hogy nem is akarok gyorsabban menni.
Ugy dontottem, nem megyek Arrebe vagy Pamplonaba, mert Arre egy hegyen van, inkabb megyek egy alternativ Caminon Huartebe, ahol a szallaslistam szerint van municipal albergue (vagyis allami, ami olcsobb meg en szeretem a koleszhangulatot). Nagyon orultem, hogy nem kell hegyet maszni, mert megallni se nagyon birtam, olyan nehez volt ujra elindulni utana.
Arra gondoltam, hogy spanyolnak lenni kulonben nagyon jo lehet, Navarra meg kulonosen a legjobb helynek tunik: rengeteg biciklis (mar biciklis zarandokot is lattam es riszpekt nekik is, mert biciklivel sem konnyu erdei osvenyeken nyomulni), a folyoban pecaznak, a reten barbekjuznak, mondjuk ma lehet is, 20 fok volt, napsutes egesz nap. Ezert is nagyon halas vagyok, hogy nem kellett eddig esoben vergodnom, csak a hegyen, az jol meg is bosszulta magat, hogy nem tudtam elegszer megallni pihenni (szel, eso, kod, az ember csak menni akar).
Talalkoztam egy nagyon kedves osztrak fiuval, Alexanderrel, aki minden jot kivant es tobb pihenest javasolt. Meg utkozben egy barbekjus helyen 7 tini vihancolt es amikor meglattak, hogy ott vonszolom magam, odakialtottak, hogy kerek-e enni-inni. En szegyenlosen nem kertem, de az egyik odaszaladt es hozott frissen sult oldalast :D Hat nem mondom! Es iszonyu finom volt, kicsit bantam a szegyenlossegemet, tudtam volna meg enni :)
Huarte fele jovet helyiek ramcsodalkoztak, hogy hat ez nem is a Camino, itt nincs albergue. De voltak jelek az uton es a listamon is rajta van, ugyhogy gondoltam magamban, hogy tevedni teccik, itt en ma megszallok. Vegul utbaigazitottak, 6euros, ingyen internetes, majdnem tokures albergue vart egy gyonyoru faluban, a szallasado lany pedig nagyon segitokesz es kedves. A konyha oriasi, minden van, ugyhogy elugrottam az Aldiba es vettem tesztat meg tengeri herkentyuket - talaltam polipcsapot meg kagylot, mar nem tudom, mit dobtam be, de ebbol frutti di mare spagetti lesz :)
Feliz Cumpleaños - boldog szulinapot nekem, flant (spanyol edesseg, kicsit pudingszeru, csak kemenyebb) is vettem, mert az jo.
Na meg a dokineni (mert azt is inteztem ma) is ellatott: jegelni jo lenne, szigoruan egy nap pihenes, hiaba alkudoztam, hogy Pamplona csak 5 km, nem, fekudjek. Kaptam fajdalomcsillapito szurinnyot is a seggembe, most tenyleg jobb. Ja, a terdgumi sem kell. A Flector jo, aszondjak es tenyleg az van a leirasban, hogy nem szabad szoritokotni, ha fent van a tapasz. Upsz. Ja, es az E111 is jo, ha van, mert ki is volt irva az ajtora, hogy az kell.
Meg amugy rem buszke vagyok, hogy a ket csak spanyolul beszelo doktor nenivel mindent meg tudtam beszelni, ami fontos. Boldog szulinapot is kivantak :)
Na ti is kivanjatok holnap, most mar ciki lenne, ha nem. Meglatjuk, atugrok-e Pamplonaba (tenyleg 5 km az semmi), vagy itt maradok. A szallasado lany ajanlotta, hogy maradhatok es szep is a falu, szal meg lehet, hogy maradok.
16 April 2010
Day 2 - Roncesvalles - Zubiri
i forgot to mention 2 important numbers in the english thread: my hair is 12 mm and my bag is 7 kg. Oh yess! I´m very proud as with the bag, i have 10% extra on my back, which is awesomely ideal.
Not to me, it seems :( My knees can´t take the extra weight so they are a bit erm fucked. Both, so i am doing an experiment: on my right knee, there is a knee support (i got it from my heroes, who later today also collected my socks that fell off my bag where i was drying them) and pain killer (failed as such) and anti-swollenness making strips, on my left knee there is nothing. Both are equally bad now, we´ll see in 3 days.
Today´s etap was beautiful too: all sunshine and forest and birds and bells on cows and horses - i was grateful for the earth that i didn´t have to walk on pavement and i was not grateful for the steep downhills. Besides, everybody overtook me, including 60+ fresh pilgrims... Poor Agi. Luckily, this is not a race :P Not to me either, ehm...
Oh and in the morning, i left the albergue first before 6 am and walked through a forrest under the stars - quite something that was and i tried not freaking that i´m all alone in the forrest with only dogs around. In the end of the forrest, there was a cross and a sign saying that there were witches active in this forrest in the old days. And i was happy the sign was not on the other end of the forrest :P
All in all, a lovely day with a bit of pain.
Not to me, it seems :( My knees can´t take the extra weight so they are a bit erm fucked. Both, so i am doing an experiment: on my right knee, there is a knee support (i got it from my heroes, who later today also collected my socks that fell off my bag where i was drying them) and pain killer (failed as such) and anti-swollenness making strips, on my left knee there is nothing. Both are equally bad now, we´ll see in 3 days.
Today´s etap was beautiful too: all sunshine and forest and birds and bells on cows and horses - i was grateful for the earth that i didn´t have to walk on pavement and i was not grateful for the steep downhills. Besides, everybody overtook me, including 60+ fresh pilgrims... Poor Agi. Luckily, this is not a race :P Not to me either, ehm...
Oh and in the morning, i left the albergue first before 6 am and walked through a forrest under the stars - quite something that was and i tried not freaking that i´m all alone in the forrest with only dogs around. In the end of the forrest, there was a cross and a sign saying that there were witches active in this forrest in the old days. And i was happy the sign was not on the other end of the forrest :P
All in all, a lovely day with a bit of pain.
Day 2 - Roncesvalles - Zubiri
A mai szakasz is nagyon szep volt, bar vegig erdoben vezetne a Camino! Reggel kb elsonek indultam, az ebreszto elott leleptem haromnegyed hatkor, aztan kicsit egyedul meg kicsinek ereztem magam az erdoben, a csillagok alatt, egymagamban :) Meleg se volt, ugyhogy itt egy jotanacs: ha valaki aprilisban megy caminozni es visz turabotot, vigyen kesztyut is! Komolyan.
Az erdobol kierkezve latok egy keresztet meg egy tablat: ebben az erdoben boszorkanyok ugykodtek, nyugodjak meg, mar lekapcsoltak oket. En meg orultem, hogy ezt nem az erdo masik vegere irtak ki nekem... Betertem megreggelizni (cafe con leche, vagyis a spanyol tejeskave bejon, asszem, mindennapos lesz), majd talalkoztam Briannel, akivel a repteren valtunk el. Majd megalltunk megint reggelizni, ahol az osszes 20 leelozott zarandokot magam ele engedtem meg meg vagy 5-ot, mert nem nagyon birtam felallni. Hulye terdek. Most tehat rajta van a jobb terdemen a Flector tapasz, ami fajdalomcsillapitoken eddig megbukott es egy ajandekba kapott terdszorito (akiktol ezt kaptam, kesobb a taskamrol leesett szarado zoknikat is utanamhoztak, ugyhogy imaba van foglalva a nevuk). Kontrollcsoport a bal terd, mert az is fajni kezdett. Azon csak gyogyszertari reumakrem van, se szorito, se flector ize. Meglatjuk, ki nyer.
Madarcsicserges es vegig napsutes mellett (szoval nem olyan szar am nekem) bevonszoltam magam Zubiribe, ahol most boldogan elek, zuhanyoztam, mostam es talan meg is szaradnak a ruhaim ma. Ilyesmi dolgok foglalkoztatnak mar csak (es meg csak 2 napja vagyok itt - lehet, hogy eddig is egyszeru voltam).
Ja, meg az, hogy az egomat kellett kicsit patyolgatni, hogy az osszes hatvan- es hetveneves (nem is tulzok) nevetve leelozott, de ez azert lehet, hogy megtanuljam magamat ertekelni, ne csak inerciarendszerben mukodjek.
Az erdobol kierkezve latok egy keresztet meg egy tablat: ebben az erdoben boszorkanyok ugykodtek, nyugodjak meg, mar lekapcsoltak oket. En meg orultem, hogy ezt nem az erdo masik vegere irtak ki nekem... Betertem megreggelizni (cafe con leche, vagyis a spanyol tejeskave bejon, asszem, mindennapos lesz), majd talalkoztam Briannel, akivel a repteren valtunk el. Majd megalltunk megint reggelizni, ahol az osszes 20 leelozott zarandokot magam ele engedtem meg meg vagy 5-ot, mert nem nagyon birtam felallni. Hulye terdek. Most tehat rajta van a jobb terdemen a Flector tapasz, ami fajdalomcsillapitoken eddig megbukott es egy ajandekba kapott terdszorito (akiktol ezt kaptam, kesobb a taskamrol leesett szarado zoknikat is utanamhoztak, ugyhogy imaba van foglalva a nevuk). Kontrollcsoport a bal terd, mert az is fajni kezdett. Azon csak gyogyszertari reumakrem van, se szorito, se flector ize. Meglatjuk, ki nyer.
Madarcsicserges es vegig napsutes mellett (szoval nem olyan szar am nekem) bevonszoltam magam Zubiribe, ahol most boldogan elek, zuhanyoztam, mostam es talan meg is szaradnak a ruhaim ma. Ilyesmi dolgok foglalkoztatnak mar csak (es meg csak 2 napja vagyok itt - lehet, hogy eddig is egyszeru voltam).
Ja, meg az, hogy az egomat kellett kicsit patyolgatni, hogy az osszes hatvan- es hetveneves (nem is tulzok) nevetve leelozott, de ez azert lehet, hogy megtanuljam magamat ertekelni, ne csak inerciarendszerben mukodjek.
15 April 2010
SJPP - Roncesvalles
I have 9 minutes left so just quickly:
First leg accomplished (the toughest one) and it was fuckin awesome!! I´m knackered but it was so worth it!! Blandine dropped me to SJPP and we found the pilgrim office, got my credencial for 2 euro and started the journey - on the wrong way first but i quickly noticed that it´s not steep enough... Went back and from there on, i knew the rule: the steepest way is the Camino. And really. Now i know what 1400 m high means...
The Camino was full of little miracles though, it kept me busy :) Sheep crossing for 8 minutes, then a dog defending his territory but i stayed *calm* and got away, horses and cows on different hilltops and apart from the birds and bells of the cows and horses it was so quiet, i often stopped just to enjoy.
I didn´t meet anyone for a while, then quite a few later. Didn´t walk with anyone though, loved walking in my own pace. Had breakfast after SJPP and that kep me going for the day (new dimensions of "ham and cheese sammich" - THIS was HAM and CHEESE, awesome).
Now i´m in the albergue, 6 euro in Roncesvalles and well, awesome :) I took a hot shower, washed my clothes and i think i´ll have an early night and an early start tomorrow. I am surprised to note that my knee is quite dodgy :(
I could say so much more but i´m tired and have 2 minutes left. Hope to upload pictures later. Love you :)
First leg accomplished (the toughest one) and it was fuckin awesome!! I´m knackered but it was so worth it!! Blandine dropped me to SJPP and we found the pilgrim office, got my credencial for 2 euro and started the journey - on the wrong way first but i quickly noticed that it´s not steep enough... Went back and from there on, i knew the rule: the steepest way is the Camino. And really. Now i know what 1400 m high means...
The Camino was full of little miracles though, it kept me busy :) Sheep crossing for 8 minutes, then a dog defending his territory but i stayed *calm* and got away, horses and cows on different hilltops and apart from the birds and bells of the cows and horses it was so quiet, i often stopped just to enjoy.
I didn´t meet anyone for a while, then quite a few later. Didn´t walk with anyone though, loved walking in my own pace. Had breakfast after SJPP and that kep me going for the day (new dimensions of "ham and cheese sammich" - THIS was HAM and CHEESE, awesome).
Now i´m in the albergue, 6 euro in Roncesvalles and well, awesome :) I took a hot shower, washed my clothes and i think i´ll have an early night and an early start tomorrow. I am surprised to note that my knee is quite dodgy :(
I could say so much more but i´m tired and have 2 minutes left. Hope to upload pictures later. Love you :)
SJPP - Roncesvalles
Gyors leszek, 20 percem van, ebbol 2 perc elment azzal, amig betoltott a Firefox :P
Szoval atkaptattam a hegyen, nehez volt, egyszersmind poriasan kifejezve kurva jo. Blandine kivitt SJPP-ba, megkereste velem a zarandokirodat, 2 euro a credencial, most mar pecsetjeim is vannak.
Aztan nekiindultam - azert eloszor beprobalkoztam a nem-a-legmeredekebb uttal, de csalodnom kellett: a meredek volt az enyem. Aztan megint es megint es megint. Es meg egy kicsit. Hat nekem eddig semmit nem mondott az 1400 meter, most mar megjegyeztem magamnak. A hegyek gyonyoruek voltak, maga az ut pedig csodas, de tenyleg, minden par percben valami uj: vagy birkak vagtattak at elottem 8 percig, vagy lovak nyihogtak a hegyteton, egy kutya is beprobalkozott, de hidegverrel elsetaltam mellette :)
Volt koves ut, saros ut, aszfaltos ut, mentem vizmosasban, hokupacon at, bokaig avarban, tocsan atugorva (!), szoval nem unatkoztam.
Az elejen nem talalkoztam senkivel, aztan utana mar igen. Lefutottam egy csomo mindenkit; feltem, hogy versenynek fogom megelni, amikor nem az a lenyeg, de most mar nem felek ettol. Azt hiszem az en sajat ritmusom mar csak ilyen, hogy csak inerciarendszerben ertelmezheto, a fizikusok kimeljenek meg a pontos magyarazattol, nekem ez annyi, hogy csak masokhoz kepest merheto :)
Volt egy csavo, aki a legnagyobb lelki nyugalomban es nyugodt tempoban ugy lenyomott, akarhanyszor elmentem mellette, amikor pihent, hogy most egeszen csalodott vagyok, hogy o is csak Roncesvalles-ig jott :)
A szallas kafa, mostam is, zuhanyoztam is, kremeztem is labat, derekat, vallat es - eh, errol nem tudtam, hogy ez is szarozik - terdet is.
Es 2 adatot elfelejtettem tegnap megosztani: 12 mm a hajam es 7 kilo a taskam!! 7 kilo, aki nem caminozott, nem erzi at a buszkesegemet, ez 10%a a sulyomnak, szoval nagy kiralysag :) Plusz a viz, de az mindig fogy.
Ma nem vacsorazok, 9 juro egy szelet disznoert meg egy joghurtert meg a dublini arakhoz szokott lelkemnek is sok. Annyira nem vagyok ehes, vettem muffint, holnap majd reggelizek.
Kar, hogy nem tudok kepeket feltolteni, nincs idom, majd egyik nap csak toltogetem fel a kepeket, az lesz.
Csok es buenas noches!
Szoval atkaptattam a hegyen, nehez volt, egyszersmind poriasan kifejezve kurva jo. Blandine kivitt SJPP-ba, megkereste velem a zarandokirodat, 2 euro a credencial, most mar pecsetjeim is vannak.
Aztan nekiindultam - azert eloszor beprobalkoztam a nem-a-legmeredekebb uttal, de csalodnom kellett: a meredek volt az enyem. Aztan megint es megint es megint. Es meg egy kicsit. Hat nekem eddig semmit nem mondott az 1400 meter, most mar megjegyeztem magamnak. A hegyek gyonyoruek voltak, maga az ut pedig csodas, de tenyleg, minden par percben valami uj: vagy birkak vagtattak at elottem 8 percig, vagy lovak nyihogtak a hegyteton, egy kutya is beprobalkozott, de hidegverrel elsetaltam mellette :)
Volt koves ut, saros ut, aszfaltos ut, mentem vizmosasban, hokupacon at, bokaig avarban, tocsan atugorva (!), szoval nem unatkoztam.
Az elejen nem talalkoztam senkivel, aztan utana mar igen. Lefutottam egy csomo mindenkit; feltem, hogy versenynek fogom megelni, amikor nem az a lenyeg, de most mar nem felek ettol. Azt hiszem az en sajat ritmusom mar csak ilyen, hogy csak inerciarendszerben ertelmezheto, a fizikusok kimeljenek meg a pontos magyarazattol, nekem ez annyi, hogy csak masokhoz kepest merheto :)
Volt egy csavo, aki a legnagyobb lelki nyugalomban es nyugodt tempoban ugy lenyomott, akarhanyszor elmentem mellette, amikor pihent, hogy most egeszen csalodott vagyok, hogy o is csak Roncesvalles-ig jott :)
A szallas kafa, mostam is, zuhanyoztam is, kremeztem is labat, derekat, vallat es - eh, errol nem tudtam, hogy ez is szarozik - terdet is.
Es 2 adatot elfelejtettem tegnap megosztani: 12 mm a hajam es 7 kilo a taskam!! 7 kilo, aki nem caminozott, nem erzi at a buszkesegemet, ez 10%a a sulyomnak, szoval nagy kiralysag :) Plusz a viz, de az mindig fogy.
Ma nem vacsorazok, 9 juro egy szelet disznoert meg egy joghurtert meg a dublini arakhoz szokott lelkemnek is sok. Annyira nem vagyok ehes, vettem muffint, holnap majd reggelizek.
Kar, hogy nem tudok kepeket feltolteni, nincs idom, majd egyik nap csak toltogetem fel a kepeket, az lesz.
Csok es buenas noches!
14 April 2010
day 0 - Biarritz, Bayonne and the village i'm in now
so i landed fine, so did my bag, so far so good!
Blandine, the girl from hospitalityclub promised to pick me up at 7 pm so while waiting, i got aqcuainted with Brian, who ordered a taxi that will drive him to SJPP tonight and he was looking for people to share the 65 euro with. Well i was waiting for B, so i said no, but Vivienne, an Irish girl joined us and she buddied up quickly with Brian. While i was discussing this with them, i saw an old Renault passing by in front of the terminal 3 times and looking for someone. I ran after the car, afraid that it's Blandine and she doesn' t see me. It was strange that she didn't look more but i thought it's possible it's her. She didn't come back for the 4th time but i let Brian and Vivienne go with the taxi as it was not 7pm yet...
Well, 7pm came and so did 7:15 and i started kicking myself that i let the taxi go to SJPP (where i wanted to be tonight but there were no buses after 6pm when the plane landed and tomorrow's bus would get me there just a bit too late to start the first leg)... David was trying to keep my spirits up but i was convinced she won't show up.. The last bus leaves at 7:30 from the airport so i'll have to go in a few minutes :(( And ta-damm, she showed up at 7:20 :))) I jumped in her neck :)))
And what's more, she's sooo nice it's amazing :)) She drove me around Bayonne then took me to her father's house where she lives now - man, he lives on a hilltop, with a view to the mountains and forrests and with a green field in front of the house :)) Lovely dinner of pork and ratatouille and talks - the father, who's about 70, did the camino 5 years ago, to see if he can do it :P He did it in 30 days, SJPP to Santiago de Compostela. To compare, i expected myself to do it in ca 35 days :P
Oh yes: B offered to give me a lift to SJPP tomorrow, it's an hour away from here :)) So i'll be there early enough in the end :))
Blandine's brother, Tomas, is here too and he's great too (runs in the family it seems) :) I had some very good ideas from Blandine and Tomas, they both do things that i'm very interested in, so i'm very happy with the first day overall, even if something broke on my boots (nothing vital, i'll be able to use them). Balance: 2 nice pilgrims that i'll probably meet on the way, 1 very cool family and 1 good decision :)
Bon nuit!
---I asked later, the father is 73 now so he was 68 when did it, no problem---
Blandine, the girl from hospitalityclub promised to pick me up at 7 pm so while waiting, i got aqcuainted with Brian, who ordered a taxi that will drive him to SJPP tonight and he was looking for people to share the 65 euro with. Well i was waiting for B, so i said no, but Vivienne, an Irish girl joined us and she buddied up quickly with Brian. While i was discussing this with them, i saw an old Renault passing by in front of the terminal 3 times and looking for someone. I ran after the car, afraid that it's Blandine and she doesn' t see me. It was strange that she didn't look more but i thought it's possible it's her. She didn't come back for the 4th time but i let Brian and Vivienne go with the taxi as it was not 7pm yet...
Well, 7pm came and so did 7:15 and i started kicking myself that i let the taxi go to SJPP (where i wanted to be tonight but there were no buses after 6pm when the plane landed and tomorrow's bus would get me there just a bit too late to start the first leg)... David was trying to keep my spirits up but i was convinced she won't show up.. The last bus leaves at 7:30 from the airport so i'll have to go in a few minutes :(( And ta-damm, she showed up at 7:20 :))) I jumped in her neck :)))
And what's more, she's sooo nice it's amazing :)) She drove me around Bayonne then took me to her father's house where she lives now - man, he lives on a hilltop, with a view to the mountains and forrests and with a green field in front of the house :)) Lovely dinner of pork and ratatouille and talks - the father, who's about 70, did the camino 5 years ago, to see if he can do it :P He did it in 30 days, SJPP to Santiago de Compostela. To compare, i expected myself to do it in ca 35 days :P
Oh yes: B offered to give me a lift to SJPP tomorrow, it's an hour away from here :)) So i'll be there early enough in the end :))
Blandine's brother, Tomas, is here too and he's great too (runs in the family it seems) :) I had some very good ideas from Blandine and Tomas, they both do things that i'm very interested in, so i'm very happy with the first day overall, even if something broke on my boots (nothing vital, i'll be able to use them). Balance: 2 nice pilgrims that i'll probably meet on the way, 1 very cool family and 1 good decision :)
Bon nuit!
---I asked later, the father is 73 now so he was 68 when did it, no problem---
Subscribe to:
Posts (Atom)